Nyílt Szabvány Szövetség

A Nyílt Szabvány Szövetség (“Szövetség”) Közgyűlésének (“Közgyűlés”) Jegyzőkönyve

A Közgyűlés helye: Budapest, VI. kerület, Liszt Ferenc tér 2.
A Közgyűlés időpontja: 2010. szeptember 1., 15 óra 30 perc
Jelen: a mellékelt jelenléti ív szerint.
Paál Péter elnök megállapítja, hogy a Közgyűlés határozatképtelen, mivel a Szövetség szavazati joggal rendelkező tagjainak kevesebb, mint fele van jelen, ezért a megismételt közgyűlés megtartására 2010. szeptember 1-én, 15:45 órakor kerül sor azonos napirenddel, az eredeti közgyűlés helyszínén.

A Megismételt Közgyűlés helye: ugyanott
Időpontja: 2010. szeptember 1., 15 óra 45 perc
Jelen: a mellékelt jelenléti ív szerint.
Paál Péter elnök megállapítja, hogy Szövetség Alapszabályának 7.4 pontja szerint a Megismételt Közgyűlés az előző közgyűlés napirendjét illető kérdésekben – a jelen levő vagy képviselt tagok és szavazataik számától függetlenül – határozatképesnek tekintendő, és a megismételt Közgyűlést megnyitja.

Az Alapszabály 7.6 pontja alapján a Közgyűlés levezető elnöke a Szövetség Elnöke, Paál Péter.
A Közgyűlés levezető elnöke indítványozza, hogy a Közgyűlés válassza meg szavazatszámlálónak Stefan Marsiskét, valamint a jegyzőkönyv hitelesítőinek Kéménczy Kálmánt és Dr. Mázsa Pétert.
A Közgyűlés kézfelemeléssel szavazva, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:
Szavazatszámláló Stefan Marsiske, a jegyzőkönyv hitelesítői pedig Kéménczy Kálmán és Dr. Mázsa Péter.

A meghívónak megfelelően a jelen Közgyűlés napirendje a következő:
1. Személyes elnöki tájékoztató és megbeszélés
2. Alapszabály módosítása a Fővárosi Bíróság végzése alapján
3. Egyebek

1. Paál Péter Elnök tájékoztatót tart munkahelyének megváltozásáról.
A Közgyűlés a tájékoztatót – szavazásra bocsátás nélkül – tudomásul vette.

2. Paál Péter elnök javasolja, hogy a Közgyűlés a Fővárosi Bíróság 2010. július 27-i Végzése alapján az alábbiakat határozza el:
- Az Alapszabály az Elnökségről szóló 6.2 pont 10. bekezdésében mondja ki, hogy „Az Elnök és az Alelnökök a Szövetség vezető tisztviselői“, és a 6.2 pont helyett a Felügyelő Bizottságról szóló 6.4. pont utolsó bekezdésében mondja ki, hogy „A Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai a Szövetség vezető tisztségviselői“.
- A 7.4. pontban a gondolatjeles rész kerüljön törlésre, mert félreérthető.
- A 7.4. pont 2. bekezdésében a vagy képviselt tagok szövegrész kerüljön törlésre, mert félreértéshez vezet.
- A 7.4. pont 3. bekezdésébe kerüljön be, hogy szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
- A 8.2. pontban a Szövetség bankszámlája feletti rendelkezéshez az Elnök, távollétében az Általános Alelnökök önállóan jogosultak.

A Közgyűlés kézfelemeléssel szavazva az alábbi határozatot hozta:
7/2010. számú határozat
Igen: 9 szavazat; Nem: 0 szavazat; Tartózkodott: 0 szavazat.

A Közgyűlés döntése
- Az Alapszabály az Elnökségről szóló 6.2 pont 10. bekezdésében mondja ki, hogy „Az Elnök és az Alelnökök a Szövetség vezető tisztviselői“, és a Felügyelő Bizottságról szóló 6.4. pont utolsó bekezdésében mondja ki, hogy „A Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai a Szövetség vezető tisztségviselői“.
- A 7.4. pontban a gondolatjeles rész törlésre került.
- A 7.4. pont 2. bekezdésében a vagy képviselt tagok szövegrész törlésre került.
- A 7.4. pont 3. bekezdésében: szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
- A 8.2. pontban a Szövetség bankszámlája feletti rendelkezéshez az Elnök, távollétében az Általános Alelnökök önállóan jogosultak.

Ezt követően a Közgyűlés levezető elnöke indítványozza, hogy a Közgyűlés a Szövetség Alapszabályának javasolt módosításait és a módosításoknak az egységes szerkezetbe foglalását a jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt formában fogadja el.

A Közgyűlés a 2. napirendi pont megvitatása után kézfelemeléssel az alábbi határozatot hozta:
8/2010. számú határozat
Igen: 9 szavazat; Nem: 0 szavazat; Tartózkodott: 0 szavazat.
amely alapján a Közgyűlés elfogadta a Szövetség egységes szerkezetbe foglalt újraalkotott Alapszabályát a jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt formában.

3. A Közgyűlést
− Braun Péter tájékoztatta a Vezető Informatikusok Szövetségének tegnapi konferenciájáról, ahol a Nyílt Szabvány Szövetség képviseletében Mázsa Péter is tartott előadást a Szövetség nyáron elfogadott küldetéséről, hosszú távú céljáról és jövőképéről. A konferencia résztvevői „rendkívül lelkesen“ fogadták elképzeléseinket, előadás után egy órán át folyt erről a spontán beszélgetés.
− Stefan Marsiske tájékoztatta a jövő héten Lengyelországban, október végén pedig Barcelonában a Szövetség részvételével zajló konferenciákról, amelyeken Stefan a közadatok felhasználási módjairól és civil szervezetek törvényalkotási folyamatba való bevonásának eszközeiről tart előadásokat, továbbá kérte a Szövetség segítségét a http://hu.ckan.net adattár fejlesztéséhez (amiben Kéménczy Kálmán tagunk is részt vesz).
− Kiss Gábor tájékoztatta a makroadatok felhasználóbarát bemutatásáról és extrapolációjáról szóló program alakulásáról, valamint a egészségügy irányítási rendszerének átalakításából következő lehetőségekről.
− Szuhaj Mihály tájékoztatta a civil alapprogram keretében és a fővárosi önkormányzati programok keretében pályázható támogatásokról.
− Mázsa Péter tájékoztatta
− a logo felhasználásával való névjegyek és egyéb papíranyagok tervezésének és nyomtatásának költségeiről. Névjegyek a tagok kérése alapján készülnek.
− Hamecz István Általános Alelnök javaslatáról a víziónknak a kormány felé való közvetítésének lehetséges útjáról.
− Hamecz István Általános Alelnök javaslatáról az xbrl szabványnak a kormány felé való közvetítésének lehetséges útjáról.
− Tárgyalásainkról a nyílt szabványos választási térképekkel, közművezeték térképekkel, azonosítási rendszerekkel, bírósági IT rendszerekkel (Jenei Zoltán és Stefan Marsiske tagok részvételével), közadatokkal (vö.: 1104/2010. korm határozat [pdf]), jogszabályok változáskövetésével (Stefan Marsiske és Horváth János tagokkal), és az adózással kapcsolatban.

Javaslatok:
− Braun Péter javasolta, hogy tűzzük ki célul, hogy a törvényalkotásról szóló törvény tartalmazzon a törvények kötelező részeiként nyílt szabványos informatikai megoldásokat a törvény végrehajtására és a természetes és jogi személyekkel való kapcsolattartásra vonatkozóan; az utalás rendje ne változzon.
− Kéménczy Kálmán javasolta, hogy a bírósági IT rendszerekkel kapcsolatban keressük meg Laky Norbertet, a Fővárosi Bíróság IT igazgatóját is.
− Stefan Marsiske javasolta a havi Meetupok funkciójaként a nyílt kapcsolattartást, esetenként előadással.
− Mázsa Péter javasolta, hogy nyáron alkotott víziónkat a kormánnyal való tárgyalásaink eredményeinek ismeretében hozzuk nyilvánosságra, a kormánnyal közösen vagy anélkül; hogy nézzük meg, szeretnénk-e a https://kozpenzpalyazat.gov.hu oldalt nyílt szabványos interfésszel való hozzáférését elősegíteni; és tájékozódjunk a BKV jövőbeli jegyrendszere nyílt szabványosításának lehetőségeiről.

A Közgyűlés a tájékoztatókat és javaslatokat – szavazásra bocsátás nélkül – tudomásul vette.

A számlát Braun Péter fizette, amit a Közgyűlés köszönettel tudomásul vett.

További megvitatandó kérdés hiányában, a Közgyűlés levezető elnöke a Közgyűlést berekesztette. Jegyzőkönyv lezárva 2010. szeptember 1. 17 óra 00 perckor.

__________________________________
Paál Péter
a Közgyűlés levezető elnöke

__________________________________
Kéménczy Kálmán
a jegyzőkönyv hitelesítője

__________________________________
Mázsa Péter
a jegyzőkönyv hitelesítője

A Közgyűlés helye: Menza Étterem
Budapest, VI. kerület, Liszt Ferenc tér 2.
Térkép: http://j.mp/menza

A Közgyűlés időpontja: 2010. szeptember 1. szerda, 15:30

Napirendje:
1. Személyes elnöki tájékoztató és megbeszélés
2. Alapszabály módosítása a Fővárosi Bíróság végzése alapján
3. Egyebek

A közgyűlés határozatképes, ha azon a Szövetség szavazati joggal
rendelkező tagjainak több mint fele (legalább 50 %-a + 1 tag) -
természetes személyek személyesen, a nem természetes személyek
képviselőik útján – jelen van (illetőleg szabályszerű meghatalmazással
képviselve van).
A közgyűlés határozatképtelensége esetén, a megismételt közgyűlés
megtartására 2010. szeptember 1. szerda, 15:45 órakor kerül sor azonos
napirenddel, az eredeti közgyűlés helyszínén. A Szövetség
Alapszabályának 7.4 pontja szerint a megismételt közgyűlés az előző
közgyűlés napirendjét illető kérdésekben (vagyis a jelen meghívóban
feltüntetett napirendi pontokban) – a jelen levő vagy képviselt tagok
és szavazataik számától függetlenül – határozatképesnek tekintendő.

A visszajelzéseket a paal pont peter at nyissz.hu,
cc mazsa pont peter at nyissz.hu címre küldjék.

Budapest, 2010. augusztus 24.

Tisztelettel:

Paál Péter
Elnök

http://www.crowdspring.com/project/2286838_open-standards-alliance/entry/2788960_open-standards/

FYI: http://link.nyissz.hu/logocompetition

Thank you for your help!)

Your project has been posted. Thanks so much for your business!

We’ll send you an email anytime a new entry is uploaded or a new comment is left for you. After seeing the results in over ten thousand projects, we’ve found that buyers who leave timely and constructive feedback and score entries in their projects get the best results and see 3 to 5 times as many entries in their projects! So visit early and visit often…

————————-

Category: Logo AND Stationery
Project: Open Standards Alliance
End date: 05-Aug-10

Award 1: $300

Project Fee: $84
__________________________
Total: $384

Payment Method: Credit Card

http://www.crowdspring.com/project/2286838_open-standards-alliance/details/

————————-

You can click the above link to visit your project or, when logged in, you can click ‘mySPRING’ in the top menu of any page on our site and you’ll see a convenient link to your project.

See you soon,

The crowdSPRING crew

Questions? Answers:
http://www.crowdspring.com/help

(Pls share it, thank you:)

A Nyílt Szabvány Szövetség (“Szövetség”)
Közgyűlésének (“Közgyűlés”)
Jegyzőkönyve

A Közgyűlés helyszíne: Budapest, XIII. kerület, Váci út 33.

A Közgyűlés időpontja: 2010. május 28., 07 óra 55 perc

A Közgyűlésen a jelen Jegyzőkönyvhöz 1. mellékletként csatolt Jelenléti íven feltüntetett tagok vannak jelen.

A Szövetség Alapszabályának 7.6 pontja alapján a Közgyűlés levezető elnöke a Szövetség Elnöke, Hamecz István.

A Közgyűlés levezető elnöke, a Szövetség Elnöke indítványozza, hogy a Közgyűlés válassza meg szavazatszámlálónak P. Kiss Gábort, valamint a jegyzőkönyv hitelesítőinek Kéménczy Kálmánt és Dr. Mázsa Pétert.

A Közgyűlés kézfelemeléssel szavazva az alábbi határozatot hozta:

Igen: 15 szavazat
Nem: 0 szavazat
Tartózkodott: 0 szavazat.

A Közgyűlés döntése: a szavazatszámláló P. Kiss Gábor, a jegyzőkönyv hitelesítői pedig Kéménczy Kálmán és Dr. Mázsa Péter.

Ezt követően a levezető elnök a Közgyűlést megnyitotta és a Jelenléti íven feltüntetett résztvevők száma alapján a levezető elnök a Közgyűlés határozatképességét megállapítja.

A meghívónak megfelelően a jelen Közgyűlés napirendje a következő:
1. Beszámoló elfogadás
2. Költségvetés elfogadás
3. Stratégia elfogadás
4. Költségvetési tervezet elfogadás
5. Tisztségviselő választás
6. Alapszabály módosítás
7. Egyebek

A Közgyűlés kézfelemeléssel szavazva az alábbi határozatot hozta:

Igen: 15 szavazat
Nem: 0 szavazat
Tartózkodott: 0 szavazat.

A Közgyűlés levezető elnöke megállapítja, hogy a Közgyűlés a fenti napirendi pontokat jóváhagyta.

A Közgyűlés az 1. és a 2. napirendi pont vitáját elkezdte.

Hamecz István elnök beszámolója a tevékenységről és a költségvetésről:

Költségvetés

A tagdíjbevételek mindenkor nyilvánosak az alábbi címen:

http://link.nyissz.hu/tagdij

A hivatalos mérleg a saját emailfiókba belépve a dokumentumok között található, és itt a közgyűlésen is megtekinthető.

A nagyobb tételeket kiemelve azonban a következő történt:

2009

Bevétel:
Tagdíj: 2.969.000 M Ft (1 céges tag 2009-ben 2 évet utalt egyszerre)
Vállalkozási bevétel: 3.000.000 M + ÁFA Ft (ELMÜ-szerződés)

Kiadás:
Megbízási díj: 4.360.000 + ÁFA Ft

2010, pillanatnyi állapot (2010.05.25)

Bevétel:
Tagdíj: 1.639.250 Ft (1 céges tag már tavaly utalta az idei tagdíjat)

Kiadás:
Megbízási díj: 1.140.000 + ÁFA Ft

Pillanatnyi egyenleg: 614.029 Ft

Stratégia

Preferencia-sorrendben:
1. A folyamatos működés előfeltételeinek biztosítása,
2. a Szövetség küldetése teljesülésének előfeltételeit jelentő jogszabályváltozás elősegítése,
3. a küldetésen belül a tagság által legfontosabbnak tartott projektkezdeményezések végrehajtásához a mindenkori állami és piaci szereplők megszervezése,
4. a tagok által önként vállalt többi projektkezdeményezés segítése.

1. A folyamatos működés előfeltételeinek biztosítása

Bármely további tevékenység előfeltétele volt, legalább egy valaki (a Szövetség ügyvezetője) fő feladatának érezze a Szövetség küldetésének elősegítését.

A Szövetség kezdeményezőinek javaslatától eltérően az alapító közgyűlés úgy határozta meg, hogy az ügyvezetőt ne a közgyűlés foglalkoztassa (főtitkárként), hanem az elnök kössön vele szerződést.

A szerződéssel kapcsolatban az elnöknek három korlátnak kellett megfelelnie:
1. az alapítás előtti informális megbeszélések során kialakult egy olyan célösszeg, amelyet a szervezést kezdő cégek és magánszemélyek megfelelőnek tartottak a folyamatos működés biztosítására.
2. A realitás azonban az volt, hogy a tagdíjakon és az esetleges projektbevételeken kívül más bevétellel (pl. céges vagy állami támogatással) a gyakorlatban nem számolhattunk.

A javasolt megbízási díj és a realitások közötti ellenmondást a Szövetség Jogi infrastruktúra és implementáció alelnökének a segítségével sikerült feloldani. Az általa javasolt konstrukcióban a tervezett megbízási díj (határozatlan időtartamú megbízás formájában) szerepel, amit azonban akkor és csak akkor lehet lehívni, ha a Szövetség bankszámlájára ténylegesen befolyt bevételek nem csökkennek az adott, a közgyűlés által meghatározott adott összeg alá.

Az ügyvezető továbbá javasolta, hogy tekintettel a 2. pontban megfogalmazott körülményekre, a közgyűlés szabályozza, hogy a bevételeknek max 75%-át lehessen kivenni személyi kiadásként vagy megbízási díjként; ehelyett a közgyűlés továbbra is inkább azzal a korlátozással kívánt élni, hogy a Szövetség bankszámláján levő összeg ne csökkenhessen egy bizonyos adott összeg alá. (Ennek ellenére informális korlát, hogy a jövőbeni esetleges nagyobb bevételek esetén ne csak a folyamatos működéshez ösztönzést jelentő megbízási díjra, hanem a mindenkori stratégiát elősegítő PR-ra, pl. szükség esetén konferenciára is jusson forrás: ezt a közgyűlés az elnök belátására bízta.)

A megkötött szerződés (amely a tagság előtt nyilvános, a saját emailfiókba belépve itt http://j.mp/megbizasi elérhető, és itt a közgyűlésen is megtekinthető) mind a közgyűlés által a szerződés megkötésére felhatalmazott elnök, mind pedig az ügyvezető számára megfelelt. Ez a szerződéses berendezkedés sikeresnek bizonyult: biztosította a működés folytonosságát, amely nélkül nem érhettük volna el tavalyi eredményeinket.

2. A Szövetség küldetése teljesülésének előfeltételeit jelentő jogszabályváltozás elősegítése

A 2007 első felében készült, a szakma támogatását élvező nyílt szabványos kormányrendelet-tervezet 2007 második felében nem nyerte el az akkori kormány tetszését.

A rendelet-tervezet tartalmazta azokat a törekvéseket, amelyek mentén 2008-ban elkezdtük szervezni és megalapítottuk a Szövetséget.

E törekvések mentén 2009 folyamán kerestük azokat az alkalmas pontot, hogy hol tudnánk a jogrendszer segítségével garantálni törekvéseink (ti. a nyílt szabványok) érvényesülését az állam-állam, állam-állampolgár, piac-fogyasztó és az állam-piac kapcsolatokban. A piac-fogyasztó és az állam piac kapcsolatokban – a tagság által range voting típusú szavazás segítségével preferáltként meghatározott projekt, a közmű-projekt (lásd lent) – mindenekelőtt a közmű-fogyasztó és az állam-közmű kapcsolatokban kívántuk elérni, hogy a kapcsolatok jogszabály által garantáltan kizárólag nyílt szabványosak lehessenek.

E törekvésünket a 2007 óta javasolt kormányrendelet-tervezet felhasználása segítségével 2009 végén, egy törvényben sikerült elérni, amely azóta hatályos és szövege itt elérhető: http://j.mp/torveny

A törvény a 2007-es, több mint 4000. változatban elfogadott koncepciónkkal azonos feltételeket határoz meg kötelezőként az állam-állam, állam-állampolgár, közmű-fogyasztó és az állam-közmű kapcsolatokban.

Ez a maximum, amit garanciák tekintetében Magyarországon ilyen rövid idő alatt, ilyen közegben, elég reménytelen kezdeti feltételekből kiindulva elérhettünk. A jelenlegi jogi helyzet számunkra nyilván nem az út vége, inkább a reális projektekhez vezető út kezdete. Mindenesetre nem rossz kiindulópont egy bizonytalan és kockázatokkal teli út megkezdéséhez.

A kockázatok és bizonytalanságok kezelése azonban már a következő időszak stratégiájának feladata.

3. A tagság által legfontosabbnak tartott projektkezdeményezés végrehajtásához a mindenkori állami és piaci szereplők megszervezése

A tagság az alapítás után két projektkezdeményezést emelt ki a többi közül a Szövetség javasolt tevékenységeként: a közmű-átírást megkönnyítő projektet és a multifunkcionális e-kártyát lehetővé tevő projektet.

P1. (Közmű-projekt)

E kettő közül az Interoperabilitási, portabilitási és használatósági munkacsoport gyűlése a közmű-projektet választotta ki, mint a Szövetség fő projektjét.

E projekt részeként felvettük a kapcsolatot kormány illetékes képviselőivel (Klézliné Borikával), valamint a közművek képviselőivel. 6 szervezet (a Szövetségünkön kívül a helyi állam, a szolgáltatói oldal és a fogyasztói oldal) képviselői (konkrétan a Jegyzők Országos Szövetsége, az MEE Villamosenergia Társaság, a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége, a Magyar Gázipari Egyesülés, és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és mi) együtt javasoltuk, hogy egy, a projekten belüli korlátozott problémát, a védett fogyasztók kezelésének problémáját oldjuk meg, a kormány által jogszabályba iktatottnál lényegesen racionálisabb, a közmű-projektünknek megfelelő módon.

A védett fogyasztók projektünknek köszönhetjük egyetlen tavalyi megrendelésünket, az ELMÜ-vel kötött szerződésünket is: szövege a tagság előtt nyilvános (a saját emailfiókba belépve itt http://j.mp/elmumegbizasi elérhető, és itt a közgyűlésen is megtekinthető), eredményével kapcsolatban üzleti titok köt bennünket.

Ennek a projektnek köszönhetjük, hogy a Szövetség Jogi infrastruktúra és implementáció munkacsoportjának segítségével megtaláltuk azt a jogszabályi helyet, ahol törvénymódosítás segítségével elértük a Szövetség küldetése teljesülésének előfeltételeit jelentő fenti jogszabályváltozást.

P2. (Multifunkcionális e-kártya projekt)

Az Interoperabilitási, portabilitási és használatósági munkacsoport gyűlése a tagság szavazatai alapján az e-kártya projektet közvetlenül az alapítás után nem javasolta, mint a Szövetség kiemelt projektjét.

A http://j.mp/torveny elfogadása következtében azonban olyan helyzet állt elő, hogy a Braun Péter Stratégiai és PR alelnök által kezdeményezett projekttel kapcsolatban az elnökség több átdolgozás után egy, a “Korlátozott információ- áramláson alapuló közhiteles e-ügyfél azonosítás állampolgári és fogyasztói ügyek intézésére” elnevezésű tervet fogadhatott el (a saját emailfiókba belépve itt http://j.mp/azonositas elérhető, és itt a közgyűlésen is megtekinthető), amely
- a törvény alapján és
- a kormányváltás után, a kormány nyitottsága esetén
mind a P1. Közmű-projektben, mind pedig a P2 E-kártya projektben eredményekkel kecsegtet.

4. A tagok által önként vállalt, folyamatban levő többi projektkezdeményezés segítése

P3. (Metaadat projekt)

A Stefan Marsiske vezette Informatikai infrastruktúra és implementáció munkacsoport projektkezdeményezésnek négy, egymástól elvileg szeparálható célkitűzése van.

Az első, hogy az állami adatokról készüljön metaadat-jegyzék: mi, hol, milyen formában található, stb.
A második, hogy az állami adatok azok számára, akik hozzáférésre jogosultak, nyílt szabványos, géppel feldolgozható módon legyenek hozzáférhetők.

A harmadik cél, amely már nem tartozik a Szövetség központi célkitűzései közé, hogy a metaadat-jegyzékben követhető, nyílt szabványos, géppel hozzáférhető adatok közül azok, amelyek az adófizetők pénzének felhasználásával gyűjtenek, egyben nyilvánosak is legyenek.
A negyedik, utolsó cél pedig, amely eredendően ugyancsak nem tartozik a Szövetség központi célkitűzései közé, hogy a releváns adatok vizualizálásra kerüljenek.

A Szövetség központi célkitűzéseivel kapcsolatban az alábbiakat jelentjük be a közgyűlésen.

P3.1 A fenti első és második célkitűzésünket többször, hivatalosan kezdeményeztük a kormánynál, amely hivatalosan nem reagált javaslatainkra. Informálisan azonban előbbre jutottunk. A célkitűzéseinkkel rokonszenvező köztisztviselők egyrészt kormányhatározatot fogadtattak el a hivatalos metaadat-jegyzék intézményesítéséről (első célkitűzés), másrészt a Kormányhatározat alapján dolgoznak azon, hogy ezek az adatok valóban nyilvánosságra is kerüljenek (harmadik célkitűzés). Javaslatunkra remélhető, hogy mindez a második célkitűzésünknek megfelelő formában történik majd.

P3.2 Többszöri tárgyalás után nyilvánosságra került a http://dev.kozadattar.hu
A Közadattár üzemeltetője, a Neumann Kht. többszöri tárgyalásunkon a konstruktív együttműködésre késznek mutatkozott mind az első, mind a második, mind pedig a negyedik célkitűzés tekintetében; a harmadik célkitűzéssel kapcsolatban a kormányváltás után olyan szabályozás várható, amely az adófizetők pénzének felhasználásával gyűjtött adatok hozzáférését explicit módon szabályozza. Ez utóbbi megközelítés ugyan eltér a http://data.gov és a http://data.gov.uk (a harmadik célkitűzésben megfogalmazott módon nyilvános) megközelítésétől; ez viszont ránk, mint Nyílt Szabvány Szövetségre elvileg nem tartozik.

Továbbá, tárgyaltunk a parlament informatikai vezetőjével, aki nyitottnak mutatkozott arra, hogy a parlament működésére vonatkozó adatokat nyílt szabványos, géppel feldolgozható módon kerüljenek nyilvánosságra. Ezzel kapcsolatban a közeljövőben szakértők bevonásával újabb tárgyalási forduló várható.

P3.3 A P3.1-gyel és a P3.2-vel kapcsolatban mostanra kerültünk olyan helyzetbe, hogy pályázni kívánunk a nyilvánosság fejlesztését elősegítő alapítványokhoz.

A projekttel kapcsolatos stratégiai célkitűzésünk a közgyűlésen szóban kerül ismertetésre.

P4. (Nyílt választási térképek projekt)

Marói Ákos általános alelnök kezdeményezésére a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék Választáskutató Csoportjával együtt azzal a közös kéréssel fordultunk az Országos Választási Bizottsághoz, hogy a Bizottság tegye közzé a hivatalos választási térképeket minden természetes és jogi személy számára nyílt, informatikai rendszerek által feldolgozható formátumban, és elemzési, adatvizualizációs célokra tegye azokat nyilvánosan elérhetővé.

A projektnek 5 kiemelt célja van. Minden választási térkép legyen:
1. Nyílt szabványú,
2. Az informatikai rendszerek által feldolgozható, legalább Open Street Map-ban és opcionálisan más termékekben is használható formátumú,
3. Az EU Nyílt Forráskódú Licenc 1.1 vagy a CC Nevezd Meg! Magyarország licenc alatt,
4. A lenti VT1-5. szintenként poligonos partíciók formában kialakítva,
5. Egyértelmű, “jövőálló” (azaz a jogszabályok által a jövőben előírt változtatások folyamatos nyomon követését lehetővé tevő) jelölésrendszerrel ellátva.

Választási térképek alatt értettük: VT1. Az országos listás választási körzet térképét (egyes nagyságrendben), VT2. A területi listás választási körzetek térképeit (tizes nagyságrendben), VT3. Az egyéni választási körzetek térképeit (százas nagyságrendben), VT4. A település soros választási térképeket (ezres nagyságrendben), és VT5. A szavazókörzetek térképeit (tízezres nagyságrendben).

A fentieken felül javasoltuk még, a Bizottság deklarálja azt is, hogy az így előálló térképek mindenkor a hivatalos választási térképek lesznek. Egy ilyen deklaráció sokat segítene a terület szabványosításában.

Igény esetére a Nyílt Választási Térképek projekthez felajánlottuk adatainkat (a BME rendelkezésére álló VT1-4. szintű poligonokat) és szakmai segítségünket.

Legmagasabb szinten tárgyaltunk (az OVI vezetőjével), és arra jutottunk, hogy az OVI választások alatt nem tudja vállalni a projekt beindítását, úgyhogy választások után kell felvenni a kapcsolatot a terület felelősével, amit partnereinkkel együtt meg is teszünk majd. A projekt leírása a http://j.mp/NyiltValasztasiTerkepek linken elérhető.

P5. (Xbrl.hu projekt)

Radnai Márton Minőségi reform és folyamatszabályozási alelnök javaslatára előkészületek történtek az xbrl.org alatt található eXtensible Business Reporting Language nyílt szabvány Magyarországi bevezetésére.

Bevezetése mindazoknak költségmegtakarítást, hatékonyságnövekedést, nagyobb pontosságot és megbízhatóságot jelent majd, akik pénzügyi adatokat 1. szolgáltatnak vagy 2. használnak.
Kb. 450 vállalat, szervezet és kormányszerv nonprofit konzorciuma fejlesztette ki.
A saját területén tényleges (de facto) világszabvány, az EU-ban nyugatról (teljes lefedettség) kelet felé (Lengyelország) terjed.
A Securities and Exchange Commission (SEC) minden tőzsdei cégnél kötelezővé tette használatát, 2009. április 13-ától fokozatosan.

Az XBRL egyszerű ötletet vált valóra: ahelyett, hogy a pénzügyi információkat szövegblokként kezelnénk (mint pl. egy internet-oldal vagy egy nyomtatott szöveg), minden egyes adathoz (pl. nettó profit) egy-egy címkét rendel.
A felcímkézett adatok a számítógépek által olvashatók. Ez lehetővé teszi az üzleti információk automatikus feldolgozását és kombinálását szoftverek által, ami feleslegessé teszi a munkaintenzív, drága kézi adatbevitelt.
Rendkívüli mértékben emeli a pénzügyi adatok feldolgozásának sebességét (97%-kal), csökkenti a hibalehetőségek számát (100%-kal), és az információk automatizált ellenőrzését teszi lehetővé.
Bár nyílt, licenszdíj-mentes szabvány, bevezetése azonban természetesen költségekkel jár, viszont a bevezetés előtti költségekhez képest (a tapasztalatok szerint 40%-os) megtakarítást eredményez.
Nem teszi feleslegessé az eddigi erőfeszítéseket: az adatok a már létező adatnyilvántartási rendszerekből szoftverek által kinyerhetők, vagy közvetlenül XBRL-ben generálhatók.
Az XBRL különböző nyelveken és szabályozási környezetben alkalmazhatók, az adatok feldolgozási módja a szabályozási környezet változásához könnyen alakítható.
Az adatok más szabványoknak való megfeleléshez is felhasználhatók, „újrahasznosíthatókká“ válnak (ún. CSV formátumba kerülnek és abban maradnak).

Előzetes információk szerint bevezetését a bankok támogatnák, de örülnének annak, ha azt az állam kezdeményezné. Mindenesetre több oldalról indulva megpróbáljuk megszervezni, hogy a bankok magukénak tekintsék és hatékonyan támogassák a projektet.
A Szövetség vezetése tárgyalt a PSZÁF vezetőjével, aki nem mutatott érdemi érdeklődést a projekt iránt. Az MNB-nél ugyancsak elakadtak a tárgyalások.
A kormányváltás után felvesszük a kapcsolatot a terület állami felelőseivel.
A projekt leírása a saját emailfiókba belépve a dokumentumok között található, és itt a közgyűlésen is megtekinthető.

P6. (Jogszabályok és pályázatok változáskövetése és konzisztenciavizsgálata projekt)

A Stefan Marsiske vezette Informatikai infrastruktúra és implementáció munkacsoport projektkezdeményezése.

A projekt víziója, hogy a jogszabályok egyrészt változáskövetést (version control) lehetővé tevő rendszerben szülessenek, másrészt nyilvánosságra kerülésük utántól megjegyzéseket lehessen fűzni hozzájuk, harmadrészt pedig a rendszer lehetőség szerint a jogszabályok konzisztenciájának és koherenciájának a biztosítását is tegye lehetővé.

A projekt összhangban van a 2011-es Magyarországi EU-elnökség better regulation célkitűzésével.

Tárgyaltunk a parlament informatikai vezetőjével, aki nyitottnak mutatkozott arra, hogy a feladatot közösen specifikáljuk. Ezzel kapcsolatban a közeljövőben szakértők (tőlünk: Stefan Marsiske és Horváth János) bevonásával újabb tárgyalási forduló várható.

P7. (Bank API projekt)

Radnai Márton Minőségi reform és folyamatszabályozási alelnök javaslatára előkészületek történtek egy banki nyílt szabványos API (Application Programming Interface) bevezetésére.

Magyarországon jelenleg az online banki rendszereket a bankok bocsátják a fogyasztók rendelkezésére, térítésmentesen. A rendszerek beszerzője a bank, azok használatáért a fogyasztó a számlavezetési és tranzakciós díjakon keresztül fizet.
Az Egyesült Államokban és Németországban ezzel szemben létezik egy olyan API, amely lehetővé teszi külső alkalmazások számára a banki rendszerrel történő kommunikációt. Ezzel lehetségessé válik az, hogy
az API-t a vállalatirányítási rendszerek felhasználják, ezzel költséget takarítanak meg mind a bankok, mind pedig a vállalatirányítási rendszerek fejlesztői,
amennyiben a nyílt szabvány egyben nyilvános is, mint az USA-ban és Németországban, lehetővé teszi azt is, hogy az online banki alkalmazást a fogyasztó válassza ki, és hogy több banknál vezetett számláját is egy alkalmazással kezelje.
Mivel a banki online API esetén az online banki alkalmazást a fogyasztó választja ki, másrészt a több banknál vezetett számláját is egy alkalmazással kezeli, ezért ez a megoldás erősíti a versenyt mind az alkalmazásfejlesztők, mind pedig a banki szolgáltatások piacán, hiszen mindkettő jobban összehasonlíthatóvá válik, és csökkennek a szolgáltató-váltási költségek.
Felvettük a kapcsolatot azokkal a piaci szereplőkkel, akik fél évet dolgoztak egy hasonló projekten, de elakadtak.
Szondázzuk a bankokat az igényekről.
A projekt összefoglalása a saját emailfiókba belépve itt http://j.mp/bankapi elérhető, és itt a közgyűlésen is megtekinthető.
A kormányváltás után felvesszük a kapcsolatot a terület állami felelőseivel.

Köszönöm

az elnökség és felügyelő bizottság eddigi munkáját, és a kéthavonkénti elnökségi és fb-ülésen való részvételét, különösen

Basa Richárd Interoperabilitási alelnöknek a Szövetség kiemelt projektjében, valamint felvállalt projektkezdeményezéseiben a kapcsolódó üzleti találkozókon a Szövetség kitartó képviseletét.

Braun Péter Stratégiai és PR alelnöknek azt lehetőséget, hogy Szövetségünk két, a számítástechnika ill. a bankélet elitjét felvonultató konferencián ismertethette tevékenységét, és értékes új kapcsolatokra tehetett szert, valamint az Azonosítás ill. e-kártya projektben a szakma igényeinek képviseletét.

Kiss Gábor Vizualizálási és Transzparencia alelnöknek az http://atlathatoallam.hu oldal kiépítésében való részvételt.

Kökény Balázs Jogi alelnöknek a jogszabályváltoztatásnál és szerződéskötésnél nyújtott segítségét.

Stefan Marsiske Informatikai alelnöknek az innovatív kezdeményezéseit és azok folytonosan fejlesztett implementációit.

Radnai Márton Minőségi reform alelnöknek az xbrl és a bank API projektek üzleti találkozókon való kitartó képviseletét.

Köszönöm mindannyiótok eddigi részvételét a Szövetségben. Többször hivatkoztunk személy szerint rátok, amikor a továbblépés alapjául szolgáló jogszabályi módosítást kívántuk elérni. Nélkületek nem lettek volna lehetségesek az eddigi eredmények.

Kérem,

hogy a költségvetésről és a tevékenységről szóló beszámolókat – azokról külön-külön szavazva – fogadjátok el.

Az 1. és a 2. napirendi pontok vitája:

Szuhaj:

A civil alapprogram finanszírozhatná a Szövetség működéi költségeinek egy részét. Szívesen megosztom a tapasztalataimat az ügyvezetővel.

Kocsis:

A tagcégek saját innovációs keretük felhasználásával kidolgozhatnának egyes projektkezdeményezéseket legalább projektterv szintig. Ebben, pl. az azonosítás projektben – Paál Péterrel egyeztetve – felajánljuk az IBM segítségét. Cégek közötti kooperációt is javaslok egyes projekttervek kidolgozása ügyekben.

Braun:

Felhasználóknak kell hasznosnak lenniük a projekteknek. Amíg nem nyilvánvaló a hasznosságuk, nehéz keresztülvinni őket. Erőből nem megy. “Előnye az Ön részére” szöveget kell pl. az azonosítás projektünkbe beletenni. Ha ez benne van, a projektünk megtalálja az állampolgárt, és a politikusokat is.

Az azonosítás projektünkhöz szükséges adatok az államnál (pl. a választói névjegyzékben) rendelkezésre állnak, csak meg kell engedni, hogy a szolgáltatók hozzáférjenek.

Marsiske:

Természetesen mindezt a privacy szempontok betartásával. Nem véletlenül javasoljuk bevonni a projektbe az Eötvös Károly Intézetet.

Mázsa:

Az azonosítás projektünk alapjául szolgáló nyílt szabvány mind Braun úr által felvetett hatékonysági, mind pedig Marsiske úr által felvetett privacy szempontokra egyszerre kínál megoldást: szerencsére e projektben nem kell döntenünk közöttük. Ez nem trade-off (egyik érték a másik ellenében érvényesíthető), hanem win-win (mindkettő érték érvényre juthat) szituáció.

Radnai:

Az xbrl-bevezetési projektünk nem csak a pénzintézetek és a felügyelő szervek, hanem a mérleg, statisztika és adóhivatali kapcsolatok géppel feldolgozható nyílt szabványosítására szolgál.

A Bank API-val kapcsolatban az ügyvezető és én külön-külön találkoztunk a megoldás itthoni bevezetését üzletileg fontogató szereplővel. Lépjünk hivatalosan kapcsolatba velük. Rendezzünk konferenciát a témában.

Kiss:

A kormányprogram deklarált célja a vállalkozások ezer milliárd forinos nagyságrendre becsült bürokratikus költségeinek csökkentése: gyakorlatilag minden projektünk erre irányul.

Basa:

Informális tárgyalásokat már folytattunk kormányközeli szereplőkkel, elképzeléseink nem voltak ellenszenvesek nekik. Ilyen követelményeknek megfelelő jövőképpel és az általa összefogott projektkezdeményezésekkel érdemes lesz visszamenni hozzájuk.

Braun:

IVSZ a szállítók szövetsége. VISZ, aminek az elnöke vagyok, az informatikai vezetők, azaz a megrendelők szövetsége. A VISZ eredendően a rendszerek hatékony működésében és a költségcsökkentésben érdekelt.

Fontos, hogy az állami döntéshozók megértsék, hogy az idő nagyon fontos tényező. A világ nem tűri a totojázást, ami az állami ICT szektorban folyik. A privát szféra megalkotja és alkalmazza a szabványait, a világ elhúz a nagy koncepciógyártók mellett.

Legyen olyan nyílt szabvány, amely az állami rendszerekkel (pl. apeh, azonosítás) való kapcsolattartást szolgálja.
Legyen olyan nyílt szabvány, amely összfogja az állam felé való jelentéstételt. Pl. régen a 916-os munkaerő statisztikai jelentés ill. engedély nélkül nem lehetett mozdulni. Össze lehetett rakni az országot. Enélkül nem lehet.

Paál:

Az elképzeléseik szerint nem konszenzusra törekvő lesz a minisztérium, hanem a gyors és hatékony előre menetelést szorgalmazza.

Nem a mindenki által, hanem az általa helyesnek vélt megoldást szolgalmazza.

Ez elvileg lehetővé teszi a gyors és hatékony megoldásokat, ha az állami stratégia helyes irányba mutat majd.

Kiss:

Olyan nyílt forráskódú programot javaslok kitenni a Nyissz honlapjára, amely a költségvetés mindenkori fiskális pozíciójának egyfajta “reality check”-jét számolja ki. Az alapjául szolgáló tanulmány publikációja júniushoz képest negyed évet csúszik, addig nem lehet nyilvánosságra hozni, de közben felhasználóbarát formába hozhatnánk a programot.

A KÖZGYŰLÉS AZ 1. ÉS A 2. NAPIRENDI PONTOK MEGVITATÁSA UTÁN KÉZFELEMELÉSSEL AZ ALÁBBI HATÁROZATOKAT HOZTA:

A Közgyűlés kézfelemeléssel szavazva az alábbi határozatot hozta:

1/2010. számú határozat

Igen: 15 szavazat
Nem: 0 szavazat
Tartózkodott: 0 szavazat

amely alapján a Közgyűlés elfogadta a Szövetség elmúlt évi tevékenységéről szóló beszámolót.

2/2010. számú határozat

Igen: 15 szavazat
Nem: 0 szavazat
Tartózkodott: 0 szavazat

amely alapján a Közgyűlés elfogadta a Szövetség elmúlt évi költségvetéséről szóló beszámolót.

Hamecz István tájékoztatta a Közgyűlést, hogy az Alapszabály szerint megbizatása lejárt, és a tagság véleményének kikérése után Paál Pétert, az IBM vezérigazgatóját javasolja a Szövetség elnökének, aki a felkérést elfogadta. Hamecz István felkérte Paál Péter a Szövetség jövőbeli stratégiájára vonatkozó javaslata ismertetésére.

Paál Péter javaslata a Szövetség stratégiájáról és költségvetéséről:

SWOT – a legfőbb elemek

Legfőbb erősségünknek látom, hogy nyilvánosan demonstráltuk: víziónk érdekében képesek vagyunk akár törvényváltoztatásokra is.
Legfőbb gyengeségünk, hogy – mivel törvényi változásokat is javasolunk, tevékenységünk eredményessége nagymértékben függ a mindenkori kormány együttműködési képességétől.
Legfőbb kockázatot az jelenti, ha az új kormány nem ért egyet a jelenlegi megváltoztatott törvénnyel, és nem ismeri fel a nyílt szabványok alkalmazásában rejlő előnyöket, és inkább megszüntetteti a parlamenttel az erre vonatkozó törvényi kötelezettségeit, semmint implementáltatná azokat.
Legfőbb lehetőségünk, hogy projektjeink kapcsán megszervezzük a piaci szereplőket annak érdekében, hogy az új kormánnyal és ősztől az önkormányzatokkal közösen a fogyasztók, a szolgáltatók, az adófizetők és az állami szereplők közös érdekeinek megfelelő folyamatokat indítsunk be.

Javasolt stratégia

1. Jövőkép kidolgozása

Küldetésünk purpose részéhez legközelebb a http://nyissz.hu/rolunk/szovetseg lapon olvasható megoldás áll:
“A Szövetség célja olyan, monopóliummentes piacok terjedésének elősegítése, amelyeken alkalmas nyílt szabványok generálta, egymással helyettesíthető, működő és együttműködő (interoperábilis) termékek, következésképp tágas versenypiacok jönnek létre
- mindenekelőtt a megrendelők, a fogyasztók és – állami megrendelő esetében – az adófizetők érdekében,
- másrészt a Szövetség, tagjaink, az ország és az Unió globális stratégiai pozíciói javítása érdekében.”

Azon kívül, hogy ezt a purpose-t egy szlogenbe össze kell foglalni, javaslom, hogy dolgozzunk ki egy jövőképet, mely tartalmazza, hogy mit szeretnénk (mi, tagok): hova jussunk el (mi, tagok, valamint fogyasztók, adófizetők, piaci és kormányzati szereplők) a jövőben. Jelenlegi projektjeink mellett a küldetésünkből és ebből vezessük le további teendőinket. Ez koordináta-rendszert, sőt, valószínűleg checklist-et is jelent majd kívánatos teendőinkre vonatkozóan.

Gyakorlatilag ez úgy nézne ki, hogy levélben két héten belül meghívnálak benneteket, leülnénk, és a jövőképen dolgoznánk.

Eredményét nyilvánosságra hozzuk, és fontosabb partnereinknek levél vagy találkozó formájában is eljuttatjuk.

Ez önmagában is fontos, de az új kormánnyal való kapcsolatunk szempontjából is. Gyorsan kell lépnünk. Projektjeink jók. Ugyanakkor el kell érnünk, hogy az új kormányzat szereplőnek tartson bennünket.

A héten volt alkalmam résztvenni az informatikával fogalkozó kormányzati szereplők bemutatkozó találkozóján. Fellegi kijelölt miniszter úr szavai alapján nyáron ki fognak adni egy roadmap-et. Nem stratégiát, hanem roadmap-et, amely a jogszabály-alkotásra és a projektekre vonatkozó terveket is tartalmazza.

Fellegi úr kiemelte, hogy csak olyan fejlesztés lesz majd, amely hatékonyabb gazdaságot vagy államot eredményez. Projektjeink ilyenek. Jövőképünk birtokában azonnal meg kell keresni őket.

Jövőképünknek és nagy célunknak keretet kell jelentenie projektjeink számára, érdekessé kell tennie projektjeinket külön-külön is. Valahogyan tartalmazza az adatvagyonnal kapcsolatos céljainkat is (azonosítás-projekt, ne kelljen több tucat helyre mennünk papírokért, ha az állammal vagy szolgáltatásokkal kerülünk hivatalos kapcsolatba, versenysemlegesen tudjunk csatlakozni az állami rendszerekhez, “személyre szabott” államot alakítsunk ki). Tartalmaznia kell, hogy miért jó, kinek jó, mit nyer az állam, az adófizető és a fogyasztó.

A jövőképünknek nem csak a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és nem csak a kormánnyal kapcsolatban kell érvényesnek lennie. Fontos, hogy jövőképünket nem a megrendelőhöz képest dolgozzuk ki, stratégiánkat ne a megrendelő igényei határozzák meg, projektjeinket ne csupán a megrendelő kedvéért implementáljuk. Önmagában jó elképzeléseken, de közösen szeretnénk munkálkodni. Ebben biztosan másképp működünk, mint a szakági érdekképviseleti szövetség, és ezt fel is kell mutatnunk.

2. A törvény: implementálása, szellemének érvényre juttatása, hatókörésnek kiterjesztése
2.1. A törvényt http://j.mp/torveny mindenekelőtt implementálni, mégpedig hasznos, jól kommunikálható, kiváló user experience-t nyújtó módon kell implementálni ahhoz, hogy hosszabb távon is fenntartható legyen. Erre szolgál a kiemelt Azonosítás (Közmű + Multifunkcionális kártya) projektünk.

Ugyanis a törvény, mint az összes többi törvény, nincs kőbe vésve. Pl. más közhasznú kapuk definiálásával, más, nem közhasznú kapuk definiálásával, az informatikai infrastruktúra központosításának oldásával, vagy egyszerű törvénymódosítással ki lehet kerülni a törvénynek a küldetésünk szempontjából kritikus rendelkezéseit.

Ezzel kapcsolatban 4 stratégiai célunk van:

2.2. Az informatikai infrastruktúra központosításának esetleges oldása esetén célunk, hogy a törvénynek a küldetésünk szempontjából kritikus rendelkezései az új rendszer elemei közötti kommunikációra is vonatkozzanak.

2.3. El kell érni, hogy nyílt szabványos vagy közhasznú kapcsolat ne lehessen olyan kapcsolat, amin nem géppel közvetlenül feldolgozható adatok közlekednek. Szükség szerint legyen explicite kimondva, hogy a közhasznú kapukon géppel feldolgozható adatok közlekedjenek.

2.4. Legyen olyan rendelkezés, hogy a referencia-implementáció a közhasznú kapuk szükséges feltétele (vö.: http://www.computer.org/portal/web/csdl/doi/10.1109/HICSS.2009.890 )

2.5. Következésképp törvényileg szükség legyen az http://www.egifcompliance.org -ra, vagy azzal azonos funkciójú, a törvény feltételeinek való megfelelést gépi módon ellenőrizni és certifikálni képes szervezetre.

3. Több lábon állás
Az államtól erősen függő projektjeinkkel kapcsolatban az alábbi megközelítést javaslom:

3.1. Projektjeinket az eddigiekhez hasonlóan (lásd pl. a közművekkel való együttműködést) próbáljuk meg a hasonló érdekeltségekkel rendelkező piaci szereplőket megszervezve végrehajtani, de az együttműködést az addigieken kívül más területekre is terjesszük ki.
Nagyobb hangsúlyt kell fektetni projektjeink pályázatokkal való finanszírozásának lehetőségére is – természetesen úgy, hogy stratégiai partnereinknek is lehetőséget adjuk a projekt melletti elkötelezettségük demonstrálására.
Megtartjuk a Szövetség által felvállalt, és a tagok által önként vállalt projektek megkülönböztetését: továbbra is mindkettőt támogatnunk kell.

3.2. A tagság kiterjesztése, mégpedig nem akárhogyan, csak a tagsági díj növelése érdekében, hanem a közös stratégiai érdekek mentén összefogva. A potenciális stratégiai szövetségeseinket (előkészítő tárgyalások után) a Szövetségnek legfelsőbb szinten kell megkeresnie annak érdekében, hogy közös projektet indítsunk, és lehetőség szerint tagként is belépjenek a Szövetségbe.

3.3. Közhasznú egyesület leszünk: fontosnak tartom, hogy a közhasznúaknak jobban hozzáférhető esetleges magánszektor-beli támogatások segítsék az egyesület finanszírozását.

3.4. Az állam (kormány, önkormányzatok, törvényhozás, bíróságok) képviselőinek a Jövőképünk és javasolt projektjeink keretében kell bemutatni saját érdekeiket, az együttműködést elősegítendő.

4. Munka finanszírozása
4.1. Szükség van főállású ügyvezetőre/koordinátorra: enélkül a Szövetség működésképtelen. Ezzel kapcsolataban szeretném, ha a közgyűlés a stratégia elfogadásával a jövőre vonatkozóan is megerősítené, hogy a tagság előtt a neten nyilvános és itt a közgyűlésen is elolvasható szerződést a Szövetség szempontjából megfelelőnek és kívánatosnak tartja.
4.2. Mindenekelőtt elkötelezett tagokkal, de nem feltétlenül ingyenes projekt-facilitátorokkal szeretnék együtt dolgozni. Meg kell találni a projektek finanszírozási forrásait ahhoz, hogy a tagságban levő tudást elővarázsoljuk.

5. Piaci szereplőkkel való nyitott és rendszeres kapcsolattartás működő formájának kitalálása
5.1. Rendszeres találkozókra szükség van a Szövetség életében. A Jenei Zoltán által javasolt kéthavonkénti elnökségi és FB találkozók működnek, és továbbra is alkalmasnak látszanak a vezetőség kapcsolattartására.
5.2. Ezzel szemben, a munkacsoport-rendszer sem, és a http://www.meetup.com/The-Open-Standards-Alliance-Budapest-Meetup-Group/ sem bizonyult optimális formának a nyitottabb együttműködésre. A tagság véleményét szeretném kérni azzal kapcsolatban, milyen körben (gondoljunk itt egy, a “nyílt” – szabványokkal, adatokkal, forráskódokkal foglalkozó – szervezetek találkozóira, vagy jövőbeli klaszter-találkozókra?) és milyen tartalommal (forgatókönyvvel) hirdessük meg a nyitottabb találkozóinkat.

Projektek

A futó projektekkel kapcsolatban: új kormány, és (az XBRL és Bank API projektekkel kapcsolatban az új kormány tervei szerint http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=150640 ) új pénzügyi felelős várható: mindenképpen meg kell ismertetnünk velük a terveinket.

Folytatni kell a piaci szereplők megszervezését (pl. MKB-találkozó, parlamenti informatikai találkozó, Bank API-val kapcsolatban az eddigi próbálkozókkal felvenni a kapcsolatot, választási térképekkel kapcsolatos együttműködés).

Az új kormányig parkolópályára állított kezdeményezéseinket (pl. a minőségi reform szabvány legjobb gyakorlatok) meg kell kísérelni finanszíroztatni az érdekeltekkel.

Az elnökségi üléseken nyitottnak kell maradnunk a tagság által kezdeményezett projektekre, különösen, ha azok a több lábon állás stratégiai célját szolgálják, és a végrehajtó hatalomtól többé-kevésbé független projekteket javasolnak (pl. piac, bíróságok, uniós vagy privát pályázatok).

SmartCities
Egyetlen új kezdeményezésem valamely Magyarországi városra vonatkozik. Javaslom, hogy kíséreljük meg felhasználni az http://www.ibm.com/smarterplanet/us/en/smarter_cities/cities/index.html programjában rejlő lehetőségeket, és legalábbis kíséreljük meg ezt a várost bevenni hivatalosan az IBM SmartCities programjába (2009 Berlin, New York, 2010 Sanghaj, 2011 ?).
Ez a jövőképünk valóra váltását is segíthetné.
Egy városban cégek és emberek koncentráltan, magánéletüket, üzleteiket integráltan intézik.
Projektjeinket is fel tudnánk fűzni erre a vonalra.
Nézzük meg,
- mit lehet ennek érdekében “felajánlani” az eddigi projektek közül,
- mi az, amit eddigi ötleteinkből ennek alkalmával bevezethetünk (pl. nyílt szabványos BKV jegyrendszer, közművezetékek nyílt szabványos térképei, e-kereskedelem e-adóztatása, http://en.wikipedia.org/wiki/Nationwide_Health_Information_Network ), és
- mi az, amit másoktól “elleshetünk”.

Új költségvetés

Biztonsággal csak a tagdíjra számíthatunk (hacsak nincs valami támogatási lehetőség közhasznú egyesület számára).

Kérem,

hogy erről a költségvetésről és a stratégiáról szóló javaslatokat – azokról külön-külön szavazva – fogadjátok el.

A KÖZGYŰLÉS A 3. ÉS A 4. NAPIRENDI PONTOK MEGVITATÁSA UTÁN KÉZFELEMELÉSSEL AZ ALÁBBI HATÁROZATOKAT HOZTA:

A Közgyűlés kézfelemeléssel szavazva az alábbi határozatot hozta:

3/2010. számú határozat

Igen: 15 szavazat
Nem: 0 szavazat
Tartózkodott: 0 szavazat

amely alapján a Közgyűlés elfogadta a Szövetség stratégiáját.

4/2010. számú határozat

Igen: 15 szavazat
Nem: 0 szavazat
Tartózkodott: 0 szavazat

amely alapján a Közgyűlés elfogadta a Szövetség a költségvetés tervezetét.

A Közgyűlés levezető elnöke tájákoztatja a Közgyűlést, hogy Paál Péter és Szabó Máté Dániel lemondtak felügyelő bizottsági tagságukról, Kocsis Zsolt pedig lemondott általános alelnöki pozíciójáról. Helyettük Tátrai Tündét és Kocsis Zsoltot javasolja felügyelő bizottsági tagoknak. Paál Péter pedig Hamecz Istvánt javasolta általános alelnöknek.

A KÖZGYŰLÉS A 5. NAPIRENDI PONT MEGVITATÁSA UTÁN TITKOS SZAVAZÁSSAL AZ ALÁBBI HATÁROZATOT HOZTA:

5/2010. számú határozat
A jelöltekről külön-külön titkos szavazással szavazva minden esetben az alábbi eredmény adódott:

Igen: 15 szavazat
Nem: 0 szavazat
Tartózkodott: 0 szavazat

A megválasztott tisztviselők az alábbiak:
Elnök: Paál Péter
Általános alelnök: Hamecz István
Általános alelnök: Maróy Ákos (nem változott)
Stratégiai és PR alelnök: Braun Péter (nem változott)
Minőségi reform és folyamatszabályozási alelnök: Dr. Radnai Márton (nem változott)
Interoperabilitási, portabilitási és használhatósági alelnök: Basa Richárd (nem változott)
Vizualizálási, szimulációs és transzparencia alelnök: P. Kiss Gábor (nem változott)
Jogi infrastruktúra és implementáció alelnök: Dr. Kökény Balázs (nem változott)
Informatikai infrastruktúra és implementáció alelnök: Stefan Marsiske (nem változott)
Felügyelőbizottsági tag: Kocsis Zsolt
Felügyelőbizottsági tag: Tátrai Tünde

A Közgyűlésben a 6. napirendi pont vitája során általános egyetértés mutatkozott az Elnökség által javasolt alapszabálymódosítások Alapszabályba foglalásával kapcsolatban, kivéve a pártoló tagi intézmény bevezetését, ahol ugyan a pártoló tagságot támogatók egy előzetes véleményfelmérő szavazás szerint 6:5 arányú többségben voltak, azonban a pártoló tagi intézmény bevezetéséhez elégséges többség nem alakult ki (vö. Alapszabály, 9. szakasz: „A jelen Alapszabály elfogadásához, illetve bármely módosításához Közgyűlésnek a jelen levő szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados szótöbbségével (szavazati többségével) elfogadott határozata szükséges […]“), így ez a javaslat kikerült a szavazásra kerülő Alapszabály-szövegből.

Ezt követően a Közgyűlés levezető elnöke indítványozza, hogy a Közgyűlés a Szövetség Alapszabályának javasolt módosításait és a módosításoknak az egységes szerkezetbe foglalását a jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt formában fogadja el, és mondja ki a Szövetség közhasznú szervezeti jogállását.

A KÖZGYŰLÉS A 6. NAPIRENDI PONT MEGVITATÁSA UTÁN KÉZFELEMELÉSSEL AZ ALÁBBI HATÁROZATOT HOZTA:

6/2010. számú határozat

Igen: 15 szavazat
Nem: 0 szavazat
Tartózkodott: 0 szavazat

amely alapján a Közgyűlés elfogadta a Szövetség egységes szerkezetbe foglalt újraalkotott Alapszabályát a jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt formában, és kimondta a Szövetség közhasznú szervezeti jogállását.

További megvitatandó kérdés hiányában, a Közgyűlés levezető elnöke a Közgyűlést berekesztette. Jegyzőkönyv lezárva 2010. május 28. 09 óra 45 perckor.

__________________________________
Hamecz István
a Közgyűlés levezető elnöke

__________________________________
Név: Kéménczy Kálmán
a jegyzőkönyv hitelesítője

__________________________________
Név: Dr. Mázsa Péter
a jegyzőkönyv hitelesítője

A Közgyűlés helye: Budapest, XIII. ker. Váci út 33., 8. emelet,
Térkép: http://link.nyissz.hu/otpalap

A Közgyűlés időpontja: 2010. május 28-án, pénteken, reggel 7:55-9:15-ig

Napirendje:
1. Beszámoló elfogadás
2. Költségvetés elfogadás
3. Stratégia elfogadás
4. Költségvetési tervezet elfogadás
5. Tisztségviselő választás
6. Alapszabály módosítás
7. Egyebek

Kérjük a tagdíjakat átutalni a 11713184-20000088-00000000 (OTP Bank)
számlaszámra a Nyílt Szabvány Szövetség részére
(megjegyzés rovatba: 2010 évi tagdíj)

Összeg: temészetes személyeknek 12.750 Ft,
Tagdíjnyilvántartás: http://link.nyissz.hu/tagdij

A közgyűlés határozatképes, ha azon a Szövetség szavazati joggal
rendelkező tagjainak több, mint fele (legalább 50 %-a + 1 tag) -
természetes személyek személyesen, a nem természetes személyek
képviselőik útján – jelen van (illetőleg szabályszerű meghatalmazással
képviselve van).
A közgyűlés határozatképtelensége esetén, a megismételt közgyűlés
megtartására 2010. május 28-án, pénteken, 8:00 órakor kerül sor azonos
napirenddel, az eredeti közgyűlés helyszínén. A Szövetség
Alapszabályának 7.4 pontja szerint a megismételt közgyűlés az előző
közgyűlés napirendjét illető kérdésekben (vagyis a jelen meghívóban
feltüntetett napirendi pontokban) – a jelen levő vagy képviselt tagok
és szavazataik számától függetlenül – határozatképesnek tekintendő.

A visszajelzéseket a hamecz pont istvan at nyissz.hu,
cc mazsa pont peter at nyissz.hu címre küldjék.

Budapest, 2010. május 13.

Tisztelettel:

Hamecz István
Elnök

Az EU ma közzétette az ACTA tervezett szövegét / EU released the draft of ACTA today: trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2010/april/tradoc_146029.pdf

laquadrature.net/en/acta-partial-transparency-isnt-legitimacy

Vö. / Cf.:

nyissz.hu/blog/acta-a-global-threat-to-freedoms-open-letter/

nyissz.hu/blog/ep-resolution-on-transparency-of-acta-negotiations/

Tisztelt Elnökségi / Felügyelő Bizottsági tag!

A kéthavonta rendszeresen, a páratlan hónapok negyedik péntekén
(2010ben a továbbiakban március 26, május 28, szeptember 24 és november 26)
megrendezése kerülő Elnökségi ülések
közül a következő Elnökségi ülést

2010. március 26-án pénteken reggel 7:55-re hívom össze,

az IBM székházába
Cím: Budapest, XI. kerület Neumann János utca 1., Paál Péter irodája
Térkép: http://j.mp/ibmhu

Napirend:
1. Személyi ügyek
2. Projektek
3. Elmaradt és egyéb ügyek

Az Elnökségi üléssel egyidőben és egy helyre Felügyelő Bizottsági
ülést is összehívok.

Kérem, jelenlétével tisztelje meg az ülést.

Részvételi szándékát a mazsa dot peter at nyissz.hu és a
hamecz dot istvan at nyissz.hu címen jelezze.

Tisztelettel:

Hamecz István
Elnök

[663 in favour and 13 against]

“The European Parliament,

[...]

1. Points out that since 1 December 2009 the Commission has had a legal obligation to inform Parliament immediately and fully at all stages of international negotiations;

2. Expresses its concern over the lack of a transparent process in the conduct of the ACTA negotiations, a state of affairs at odds with the letter and spirit of the TFEU; is deeply concerned that no legal base was established before the start of the ACTA negotiations and that parliamentary approval for the negotiating mandate was not sought;

3. Calls on the Commission and the Council to grant public and parliamentary access to ACTA negotiation texts and summaries, in accordance with the Treaty and with Regulation 1049/2001 of 30 May 2001 regarding public access to European Parliament, Council and Commission documents;

4. Calls on the Commission and the Council to engage proactively with ACTA negotiation partners to rule out any further negotiations which are confidential as a matter of course and to inform Parliament fully and in a timely manner about its initiatives in this regard; expects the Commission to make proposals prior to the next negotiation round in New Zealand in April 2010, to demand that the issue of transparency is put on the agenda of that meeting and to refer the outcome of the negotiation round to Parliament immediately following its conclusion;

5. Stresses that, unless Parliament is immediately and fully informed at all stages of the negotiations, it reserves its right to take suitable action, including bringing a case before the Court of Justice in order to safeguard its prerogatives;

6. Calls on the Commission to conduct an impact assessment of the implementation of ACTA with regard to fundamental rights and data protection, ongoing EU efforts to harmonise IPR enforcement measures, and e-commerce, prior to any EU agreement on a consolidated ACTA treaty text, and to consult with Parliament in a timely manner about the results of the assessment;

7. Welcomes affirmations by the Commission that any ACTA agreement will be limited to the enforcement of existing IPRs, with no prejudice for the development of substantive IP law in the European Union;

8. Calls on the Commission to continue the negotiations on ACTA in order to improve the effectiveness of the IPR enforcement system against counterfeiting;

9. Urges the Commission to ensure that the enforcement of ACTA provisions – especially those on copyright enforcement procedures in the digital environment – are fully in line with the acquis communautaire; demands that no personal searches will be conducted at EU borders and requests full clarification of any clauses that would allow for warrantless searches and confiscation of information storage devices such as laptops, cell phones and MP3 players by border and customs authorities;

10. Considers that in order to respect fundamental rights, such as the right to freedom of expression and the right to privacy, while fully observing the principle of subsidiarity, the proposed agreement should not make it possible for any so-called ‘three-strikes’ procedures to be imposed, in full accordance with Parliament’s decision on Article 1.1b in the (amending) Directive 2009/140/EC calling for the insertion of a new paragraph 3(a) in Article 1 of Directive 2002/21/EC on the matter of the ‘three strikes’ policy;

11. Emphasises that privacy and data protection are core values of the European Union, recognised in Article 8 ECHR and Articles 7 and 8 of the EU Charter of Fundamental Rights, which must be respected in all the policies and rules adopted by the EU pursuant to Article 16 of the TFEU;

12. Instructs its President to forward this resolution to the Council, the Commission and the governments and parliaments of the states party to the ACTA negotiations.”

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=PV&reference=20100310&secondRef=ITEM-007-07&language=EN&ring=P7-RC-2010-0154

Background: http://www.laquadrature.net/en/acta-a-global-threat-to-freedoms-open-letter via http://nyissz.hu/blog/acta-a-global-threat-to-freedoms-open-letter/

Köszönöm Kálmánnak a designt.

A februári meetupunkat február 27-én szombaton 8(!) órakor, a Newtech
Meetup-os és a Pecha Kuchás közös születésnapon, a Merlinben (Gerlóczy utca 4.) tartjuk. Többek
között a Szövetség egyik alelnöke, Maróy Ákos (“Metaverse Exchange
Protocol – Virtuális világok áthidalása”), és én (“Nyílt szabványok
Magyarországon: hol tartunk, merre tovább, és hogyan segíthetsz?”) is
előadunk; a tavalyi tapasztalatok alapján utána nagy buli várható. A beugró 1000 ft.

Gyertek!

Most, hogy már hatályba is lépett a törvény és híre is terjedt a világban, hogyan tovább?

Mert ne legyünk naivak: csupán egy törvénytől semmi sem lesz nyílt szabványos.

Reaktív kérdéseink: Mik a veszélyek, honnan jönnek, hol támadhatnak, és hogyan védekezhetünk ellenük?

Proaktív kérdéseink: Hogyan segíthetjük elő, hogy az állami és a gazdasági szereplőknek érdekük legyen az átállás?

Röviden: Ki mit gondol arról, hogy hol tartunk és mi a teendő?

Ezzel foglalkozik a Januári Nyissz-Meetup.

Gyertek!

A hatályos törvények között megtaláltuk az E-közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. tv. módosított szövegét:

j.mp/torveny

A linken március 31-ig láthatók lesznek a kis sárga mutatók, hogy hol változott a szöveg.

Tényleg minden ott van, amit elfogadtak

Tisztelt Elnökségi / Felügyelő Bizottsági tag!

A kéthavonta rendszeresen, a páratlan hónapok negyedik péntekén
(2010ben január 22, március 26, május 28, szeptember 24 és november 26)
megrendezése kerülő Elnökségi ülések
közül az első Elnökségi ülést

2010. január 22-én pénteken reggel 7:55-re hívom össze,

az OTP székházába (az eddigiektől eltérően nem az OTP Alapkezelő székházába!)
Cím: Budapest, V. kerület Nádor utca 16., Braun Péter irodája
Térkép: j.mp/otpszekhaz

Napirend:
1. Fejlemények (lásd: nyissz.hu)
2. Stratégia
3. Projektek
4. Kommunikáció
5. Közgyűlés
6. Tagfelvétel
7. Egyebek

Az Elnökségi üléssel egyidőben és egy helyre Felügyelő Bizottsági ülést is összehívok.

Kérem, jelenlétével tisztelje meg az ülést.

Részvételi szándékát a mazsa dot peter at nyissz.hu és a
hamecz dot istvan at nyissz.hu címen jelezze.

Tisztelettel:

Hamecz István
Elnök

Hungarian Parliament has made the use of open standards mandatory by law in the intercommunication between public administration offices, public utility companies, citizens and voluntarily joining private companies, conducted via the central governmental system.

This week the Hungarian Parliament amended Act LX of 2009 on electronic public services. Below is a summary in 10 points of the amendment that makes the use of open standards mandatory.

Definitions:

Central system: the ‘nervous system’ of information and communication, operated by a company appointed by the Government.

Central system users: entities using the central system on a statutory or voluntary basis, including public administration offices, public utility companies, other companies and individuals and the IT systems thereof.

Portals: The central system can be accessed via portals (interfaces).

1. The good properties of portals (interfaces), listed below, will hereafter be set out by law.

What are the benefits?

However well the properties of the portals are defined, unless they are guaranteed by law, they will fail to deliver results in the long run.

2. The portals are standard, like wall sockets

What are the benefits?

Any device using a standard plug can be connected to the electric power supply by means of a wall socket. Connecting a television set or a refrigerator to the mains does not require the expertise of an electrician. And if the refrigerator is unplugged and a television plugged in instead, the television will work, too.

Similarly, the two types of portal set out by Hungarian legislation (the administrative portal and the client portal serving individual users) will function as statutory standard ‘sockets’ in intercommunication between computers.

3. ‘Information sockets’ can be used to connect computers

What are the benefits?

We no longer need to download information concerning us ‘manually’ one by one through the information ‘sockets’; instead, we can use software to do it for us automatically. Through the sockets the central system can operate seamlessly with the other IT and communication systems.

Consequently, we do not necessarily have to use the interface of the central system; we can access information concerning us with the help of user-friendly applications.

4. The standards governing connection to the sockets are public

Anybody can set up an information socket: the specifications of the portals of the central system are public, anybody can access them free of charge.

What are the benefits?

What this means is that they do not have to be connected to the central system, but rather, anybody can set up standard sockets enabling others to connect to their system.

By means of the sockets, not only can the central system operate seamlessly with the other IT and communication systems, but also these systems with each other.

Also, it supports the development of connections vertical (between the central system and other systems) and horizontal (other systems among each other). This dilutes the centralised role of the central system.

Nevertheless, there is much yet to be done to have the specifications of sockets established in the future more by means of a public process rather than exclusively by the government.

5. Public-benefit and royalty-free sockets

The sockets can not only be known publicly, but also used royalty-free and without any other restriction. Nobody can charge fees for the use of the socket standards.

Accordingly, by means of the sockets, IT and communication systems can operate together seamlessly – technically and financially.

What are the benefits?

It is public knowledge that setting up standards and subjecting their use to the fulfilment of conditions is a big earner.

This would be an opportunity the company appointed by the Government to operate the central system could theoretically take by persuading the Government to charge fees for the use of the sockets.

However, this opportunity has been excluded by the amendment.

6. The sockets are free of charge

The law explicitly states that no fees may be charged for the use of the sockets (that is, the system interfaces of the administrative and client portals).

What are the benefits?

It creates an unambiguous situation.

7. Sockets are competition-neutral and consequently allow for real interoperability

Sockets can be used regardless of whether the IT systems of interconnecting organisations and individuals use

open-source software (that is, one whose code is publicly knowable and useable) or

closed-source software (that is, one whose code remains private property).

Provided they use these sockets, the IT systems of connecting organisations and individual users will be able to communicate not only with the central system, but – regardless of the operation system they use – with each other, making them interoperable.

This contributes to real competition between open source and closed source software.

8. The open-standard socket has been included in Hungarian legislation.

The open-standard ‘socket’, as described above has been defined and included in Hungarian legislation under the term of ‘portal complying with the requirements of benefiting the public’.

What are the benefits?

It can be quoted in other contexts (e.g. in other legislation).

9. Already it can be used to enhance, for example, the data protection and privacy of citizens

Using the central system does not necessarily require the use of the interface of the central system: provided data protection requirements (applicable to all entities involved) are met, anybody can create user-friendly applications to enhance the flow of information between citizens and the central system.

What are the benefits?

For example, applications can be created to help the citizens, free of charge and in a user-friendly way, in finding out all the information and documents concerning them, held by public administration offices – as well as by public utility companies and, in general, the central system and all of its users.

10. It can be the basis for further co-operation

The Open Standards Alliance (http://nyissz.hu) initiating the amendment aims to promote the spread of monopoly-free markets that foster the development of interchangeable and interoperable products generated by open standards, and, consequently, broad competition markets.

To that end, the Alliance will co-operate with the government, provided their aims coincide. In the near future,

it wishes to render more transparent the process of granting benefits and allowances to citizens through the existing 93 channels – for the benefit of taxpayers, beneficiaries and the government. The first step in that direction was the open-standard amendment outlined above. In an effort to keep heading in the right direction, the Alliance will initiate collaboration between representatives of local governments, public utility companies, consumer protection bodies and the government.

in spite of EU tendencies the Alliance seeks to make its approach – interoperability based on publicly defined open standards – the EU norm under the Hungarian presidency of the European Union in 2011. To that end, it will promote public collaboration – possibly between every interested party, civil and political organisation in the European Union.

A magyar országgyűlés a heti ülésszakán törvényileg kötelezővé tette a nyílt szabványok alkalmazását a Magyarországi hivatalok, közműszolgáltatók, állampolgárok és önként csatlakozó magáncégek egymás közötti, a központi állami rendszeren keresztül folyó kommunikációjában.

E bejegyzés 10 pontban foglalja össze a témában kevésbé szakértők számára az E-közszolgáltatásról szóló (2009. évi LX.) törvény módosításának jelentőségét. Különös tekintettel a pénztárcádra:)

(Szereplők:) Központi rendszer: informatikai és kommunikációs “idegrendszer”, amit a mindenkori kormány által kijelölt cég üzemeltet. A Központi rendszerhez csatlakozók: akik kötelezően, vagy jogosultként saját elhatározásukból csatlakoznak a Központi rendszerhez: hivatalok, közműszolgáltatók, más cégek, egyének, és mindezek informatikai rendszerei. Kapuk: a “Kapukon” (“interfész”-eken) keresztül lehet csatlakozni a Központi rendszerhez.

1. A Kapuk (“interfész”-ek) lent felsorolt jó tulajdonságait a továbbiakban törvény rögzíti

Miért jó ez?

Legyenek bármilyen jó tulajdonságai a Kapuknak, ha azokat nem garantálja törvény, akkor ezen jó tulajdonságokkal hosszabb távon nem számolhatunk.

Mostantól a Kapuk lent meghatározott jó tulajdonságait törvény rögzíti.

2. A Kapuk szabványosak, azaz “konnektor” jellegűek

Miért jó ez?

Az elektromos hálózat konnektoraihoz bármilyen gépet csatlakoztathatunk, amely szabványos dugót használ. Nem kell villanyszerelőnek lenni ahhoz, hogy rákössünk egy tévét vagy egy hűtőt az elektromos hálózatra. Sőt, ha a konnektorból kihúzzuk a hűtőt, és tévét dugunk a helyére, a tévé is minden további nélkül működni fog.

A kétféle Kapu, amit a magyar törvények határoznak meg (a “Hivatali kapu” és az egyéni felhasználókat kiszolgáló “Ügyfélkapu”) ugyanígy, törvényileg szabványos “konnektorok” lesznek a számítógépes kommunikáció számára.

3. A konnektorok alkalmasak a számítógéppel való csatlakozásra

Miért jó ez?

Mert az informatikai “konnektorokon” keresztül nem kézzel, egyesével kell lekérdezni a ránk tartozó adatokat, hanem lehet olyan programokat használni, amelyek ezt automatikusan megteszik helyettünk. A konnektorokon keresztül a Központi rendszer technológiailag akadálytalanul működhet együtt a többi informatikai és kommunikációs rendszerrel.

Így nem feltétlenül a Központi rendszer felületét kell használnunk: a ránk tartozó információkhoz felhasználóbarát alkalmazások segítségével férhetünk hozzá.

4. A konnektorokhoz való csatlakozás szabványai nyilvánosak

Bárki készíthet konnektort: a Központi rendszer Kapuinak specifikációi nyilvánosak, azokat bárki ingyen megismerheti.

Miért jó ez?

Mert így nem csak a Központi rendszerre csatlakozók, hanem bárki kiépíthet szabványos konnektorokat, hogy saját rendszeréhez mások is csatlakozhassanak.

A konnektorok segítségével nem csak a Központi rendszer működhet együtt akadálytalanul a többi informatikai és kommunikációs rendszerrel, hanem azok is egymással.

Ez a vertikális (Központi rendszer és többi rendszer közötti) kapcsolódások mellett támogatja a horizontális (a többi rendszer egymás közötti) kapcsolódások kiépítését is. Ami pedig oldja a Központi rendszer centralizáltságát.

5. Közhasznú, jogdíj- és korlátozásmentes konnektorok, avagy a havi 1000 forintos spórolás titka

A konnektorok szabványainak használatáért senki sem kérhet pénzt. A konnektorok tehát nem csak nyilvánosan megismerhetők, hanem jogdíjaktól és egyéb korlátozásoktól mentesen használhatók is.

Így használatukkal az informatikai és kommunikációs rendszerek nem csak technológiailag, hanem pénzügyi szempontból is akadálytalanul működhetnek együtt.

Miért jó ez?

Közismerten jó pénzkereseti lehetőség, ha valaki/k meghatároz/nak egy szabványt, és aztán annak használatát feltételekhez köti/k.

Ezt a lehetőséget elvileg az a cég is kihasználhatná, amelyet a mindenkori kormány jelöl ki a Központi rendszer üzemeltetésére: rávehetné az államot, hogy a konnektorok használatáért kérjen pénzt.

Mivel a közműszolgáltatóknak 2010 január 1-től kötelező csatlakozniuk a Központi rendszerre, ez azt jelenthette volna, hogy a Központi rendszert üzemeltető, a mindenkori kormány által kijelölt cég beszedhetett volna akár pár milliárt forintot is csatlakozás címén a közműszolgáltatóktól. A közműszolgáltatók pedig a víz, csatorna, gáz, áram és távhőszámláidon keresztül tőled.

Mindezt persze a fogyasztásodon és az adóidon felül.

E lehetőséget, köszönhetően több mint 100 ember kitartó erőfeszítéseinek, a törvény a továbbiakban kizárja.

6. A konnektorok ingyenesek

A törvény explicite kimondja, hogy a konnektorok (azaz a Hivatali és az Ügyfélkapu Központi rendszeri illesztőfelületei) használatáért nem lehet pénz kérni.

Miért jó ez?

Mert egyértelműsít.

7. Versenysemleges, és így valódi interoperabilitást lehetővé tevő konnektorok

A konnektorok használhatósága teljesen független attól, hogy az egymáshoz csatlakozó szervezetek és egyének

nyilvánosan megismerhető és felhasználható, “nyílt forráskódos”, vagy

magántulajdonban maradó, “zárt forráskódos”

szoftvert használnak saját informatikai rendszerükben.

Amennyiben ezeket a konnektorokat használják, a csatlakozó szervezetek és egyének információs rendszerei nem csak a Központi rendszerrel, hanem – függetlenül az általuk használt operációs rendszerektől – egymással is képesek lesznek az együttműködésre, azaz interoperábilisak lesznek.

Ez segíti a valódi verseny kialakulását a nyilvános forráskódos, és a titkolt forráskódos szoftverek között.

8. A nyílt szabványos „konnektor“ bekerült a magyar jogrendbe

A fenti tulajdonságokkal rendelkező közhasznú “konnektor”, azaz a nyílt szabványos csatlakozási interfész (“Közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu” néven, de azonos tartalommal) bekerült a magyar jogrendbe.

Miért jó ez?

Mert hivatkozható máskor és máshol (pl. más jogszabályokban) is.

9. Már így is használható, pl. az állampolgárok adatvédelmének / privacy-jénak növelésére

A Központi rendszer használatához nem feltétlenül a Központi rendszer felületét kell használnunk: amennyiben (a minden szereplőre érvényes) adatvédelmi követelményeknek eleget tesz, bárki készíthet felhasználóbarát alkalmazásokat, amelyek az állampolgárok és a központi rendszer közötti információáramlást segítik.

Miért jó ez?

Például olyan alkalmazások készíthetők, amelyek segítségével az állampolgár ingyen és felhasználóbarát módon megismerheti, hogy a hivatalok, de nem csak a hivatalok, hanem a közműszolgáltatók, és egyáltalán: a Központi rendszer és minden felhasználója milyen adatokat tart róla nyilván, és milyen iratokat őriz vele kapcsolatban.

10. További együttműködések alapja lehet

Nyílt Szabvány Szövetség célja olyan, monopóliummentes piacok terjedésének elősegítése, amelyeken alkalmas nyílt szabványok generálta, egymással helyettesíthető és együttműködő (interoperábilis) termékek, következésképp tágas versenypiacok jönnek létre.

Ennek érdekében együttműködik a mindenkori kormánnyal, amennyiben céljaik egybeesnek.

A közeljövőben:

Átláthatóbbá kívánjuk tenni az állampolgárhoz 93 csatornán keresztül eljutó támogatások folyamatát mind az adófizetők, mind a támogatottak, mind pedig a kormány számára. Ez irányba tett első lépésünk a fenti nyílt szabványos törvénymódosítás volt. A helyes irány tartása érdekében közös munkát kezdeményezünk a helyi állam, a közműszolgáltatók, a fogyasztóvédők, és a kormány képviselőivel.

Célunk, hogy 2011-ben, a magyar állam uniós elnökségének az ideje alatt, ellentétben az Uniós tendenciákkal, az általunk támogatott megközelítés, a nyílt szabványokon alapuló együttműködés (“interoperabilitás”) váljon Uniós normává. Ennek érdekében ugyancsak közös, nyilvános munkát kezdeményezünk, lehetőség szerint az összes érintett és érdeklődő civil és politikai szervezet bevonásával az Európai Unióban.

“Our greatest weakness lies in giving up. The most certain way to succeed is by trying just one more time.” Edison

Időrendben a törvénymódosításról.

2007 április 11-én indítottunk egy nyilvános listát a google groups-on, OpenReform címen az alábbi célmeghatározással: “Magyarországon átalakítani a politika és a politikai diskurzus impotens módon konfrontatív terét olyanná, ahol hitelesen bárki által használható, open source, open standard szerkezetben kidolgozott reformalternatívák versenyeznek egymással.” 35 tag segítette a munkánkat.

A fenti célmeghatározáshoz kapcsolódóan kidolgoztuk egy törvényjavaslat szakmai koncepcióját (máig hozzáférhető a neten).

Ez nem volt egyszerű: a ma látható változat a dokumentumnak a több mint négyezredik(!) verziója. Ennyi kisebb-nagyobb változtatást végeztünk a koncepción, mielőtt továbbléptünk volna.

A kialakult szakmai koncepciót az Igazságügyi Minisztérium szakértői (ugyancsak “társadalmi munkában”) jogszabályi normaszöveggé alakítottak.

Elsősorban Braun Péter és a jogi szakértők hatására a normaszöveg már a nyílt szabványok bevezetésére korlátozódott, annak érdekében, hogy a nyílt és a zárt forráskódok együttműködését megalapozzuk, és a lejtős csatamezőt legalább ebből a szempontból kiegyenlítsük.

Ezek után megkerestük azokat a cégeket, amelyek globálisan a nyílt szabványok elterjedésében voltak érdekeltek, hogy a továbbiakban együtt küzdjünk a közös célok érdekében. Itt lépett be a folyamatba 2007 nyarán Paál Péter az IBM és Szittya Tamás, a Novell vezetője, Basa Richárd a Novell igazgatója és Kéménczy Kálmán a Novell vezető konzultánsa, akik azóta is aktív támogatói a folyamatnak.

Először megpróbáltunk bejutni az akkori miniszterelnökhöz, cégestül. Én a nyílt szabványos reformfolyamatot lakmuszpapírként kezeltem: vajon tényleg szeretne-e értelmes reformokba kezdeni az akkori kormány, amelyek illeszkednek az általam is kívánatosnak tartott irányhoz, vagy csak kommunikálnak? Hát, sajnos megbuktak a teszten: még csak beszélnünk sem sikerült a miniszterelnökkel. Így év végével le is léptem a környékről.

2008 elején kezdtük szervezni a Nyílt Szabvány Szövetséget: a bejegyzéssel együtt rá is ment az év. Tagjai itt láthatók, tisztviselői itt, köztük IT körökben ismert Maróy Ákos, a Newtech Bp meetup és a Kalózpárt alapítója, Stefan Marsiske, a H.A.C.K. alapítója, és Radnai Marci, a Ramasoft elnök-vezérigazgatója.

Elnökünk Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója.

Támogatóink a nyílt szabványos meetup-csoport 38 tagja.

Az érdemi tevékenységünket 2009-ben kezdtük. Több projektünk közül most azt a projektünket emelem ki, amely végül a törvénymódosításhoz vezetett. Szerettük volna elérni, hogy Klézliné Imre Borbála, aki a Kekkh E-közszolgáltatásokért felelős, hihetetlenül koncepciózus, energikus, okos, jószándékú és kedves elnökhelyettese, sikereket érjen el abban a projektjében, hogy költözés esetén ne kelljen minden egyes közműhöz (víz, csatorna, gáz, villany, távfűtés) külön-külön bejelentkeznünk: elég legyen egyetlen helyen leadnunk az adatainkat, és utána minden nyílt szabványos formában automatikusan kerüljön átírásra.

Ez a projekt túl nagy falatnak bizonyult, elsősorban adatvédelmi okok miatt, ezért közösen a közműszolgáltatókkal egy kisebb, de kapcsolódó projektet választottunk a nyílt szabvány alapú együttműködésre, ahol az adatvédelem szempontjai könnyebben érvényesíthetőnek tűntek: a védett fogyasztók ügyét. 2009 június 30-án 5 szervezettel együtt levelet írtunk a mostani (MSZP-s) miniszterelnöknek és a Költségvetési Bizottság (Fideszes) elnökének, a védett fogyasztók nyilvántartásának az ésszerűsítése érdekében.

A kezdeményezés érdekessége, hogy a 6 aláíró szervezet között találjuk mind a fogyasztók, mind a közmű-szolgáltatók, mind pedig a helyi állam képviselőit – azaz a levél igazán széles társadalmi konszenzuson alapul.

A közös kezdeményezés nyilvánosan több helyen jelent meg, a legrészletesebb cikk (benne rövid interjúk a szervezetek vezetőivel) itt található.

Az elmúlt fél évben az együttműködés folytatódott. A közös munka során arra jutottunk, hogy a védett fogyasztókat (+ általában a fogyasztóat), és az állampolgárokhoz 93(!) csatornán eljutó támogatások átláthatóságát mind a támogatottak, mind a támogatók, mind pedig az adófizetők számára rövid távon akkor szolgáljuk legjobban, ha az E-közszolgáltatási törvényt javasoljuk nyílt szabványosítani.

Miért? Mert ha az állampolgárok nyílt szabványos, géppel feldolgozható formában jutnak az adataikhoz, akkor szabadon rendelkezhetnek fölöttük, pl. azzal az információval is, hogy védett fogyasztók-e vagy sem.

És ha a közműszolgáltatók nyílt szabványos formában csatlakozhatnak az állami központi rendszerhez, amelyhez törvény szerint 2010-től kötelességük csatlakozni, akkor senki sem kérhet el csupán a csatlakozásért akár több milliárd forintot tőlük (amit természetesen a fogyasztókra hárítanának).

Innentől kezdve a folyamat két természetesen két szálon futott.

A Fidesznél Dán Karcsin, Fericsán Anitán keresztül a segítőkész Fónagy Jánosig: a Fidesz frakcióvezetése támogatta a javaslatunkat, végül azonban adminisztratív okokból nem sikerült módosítót vagy közös módosítót beadni. Továbbá Wenczel Richárdon keresztül Nyitrai Zsoltig, aki pozitívan viszonyult a kezdeményezéshez, de már csak túl későn sikerült összefutnunk.

A MSZP-n belül Mesterházy Attila támogatta a javaslatot, Bajnai Gordon nem ellenezte, és Márfai Péter adta be hivatalosan.

A beadás küszöbén a komány részéről Szittner Károly szakszerű, élesszemű, a rendszer integritása fölött éberen őrködő, ugyanakkor a kölcsönösen elfogadható, közérdekű megoldásokat aktívan kereső segítsége tette kormányzati szempontból kifogástalanná a javaslatunkat.

A folyamatot áttekintve: a kezdetektől, a három év folyamán több mint 100 ember járult hozzá erőfeszítéseinkhez valamilyen formában.

Közülük többen lettek, többen lettünk barátok.

Ha másért nem, az országmegváltás már csak ezért is megéri:)

Köszönjük. Mindannyiuknak. Egymásnak.

Folyt. köv.

A parlament tegnap este 7 óra 13-kor 197 igen, 1 nem, 146 tartózkodás arányban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az általunk javasolt nyílt szabványos törvénymódosítást tartalmazta.

Bár ez még nem a Kánaán:), azért vegyük észre, hogy győztünk: a továbbiakban az állami hivatalok, a közműszolgáltatók és az állampolgárok e-kapcsolatairól törvény mondja ki, hogy nyílt szabványosnak kell lenniük:)))

Szervezeten kívül három éve (2007 elejétől), a Szövetségen belül az alapítási folyamat elkezdésétől számítva 2 éve, befejezésétől számítva 1 éve ezért küzdünk.

Ez természetesen csak az első lépés: rengeteg munka van még hátra. De azért merjünk örülni:)))

Egyeztetve a kormány képviselőjével, eredeti javaslatunkat radikalizálva(!), ezt a szöveget adtuk be (változtatások kiemelve):

“A 2009. évi LX. törvény az Elektronikus közszolgáltatásról (a továbbiakban: Ekszt.) 2. § e) pontja helyébe a következő lép, és a 2. § a következő o) ponttal egészül ki:

2. § e) hivatali kapu: központi rendszer azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz, és megfelel a közhasznúság követelményeinek;

2. § o) közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu: informatikai és kommunikációs rendszer olyan pontja, amelyen keresztül a csatlakozásra kötelezett vagy jogosult hozzáfér a rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz olyan és kizárólag olyan követelményrendszer teljesítése esetén,

oa) amely bárki számára a terjesztés költségeinél nem magasabb ellenérték fejében vagy ingyenesen, regisztráció vagy más feltétel nélkül hozzáférhető, bárki által ingyenesen, feltétel nélkül használható,

ob) amelynek való megfelelés megvalósítását más jogalany joga, továbbá más – a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu követelményeinek meg nem felelő – szabvány, technikai vagy más követelmény nem korlátozza, és

oc) amelynek megfelelő termékek, szolgáltatások vagy rendszerek informatikai és kommunikációs együttműködési képességének biztosításához szükséges információk megszerzését és használatát más jogalany joga nem korlátozza.

Az Ekszt. 11. § (1) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:

[A központi rendszer ingyenes szolgáltatásként (a továbbiakban: alapszolgáltatás) biztosítja:]

11. § (1) e) az ügyfélkapu központi rendszeri illesztőfelületének igénybe vételét;

f) a hivatali kapu központi rendszeri illesztőfelületének igénybe vételét.

Az Ekszt. 16. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

(11) Az ügyfélkapunak meg kell felelnie a közhasznúság követelményeinek.

Az Ekszt. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

19. § (4) Az elektronikus közszolgáltatás nyújtója, valamint a központi rendszer üzemeltetője köteles biztosítani, hogy az érintettek személyes, valamint az elektronikus tárhelyen elhelyezett adataik sorsát a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül nyomon tudják követni.

Az Ekszt. 24. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő két bekezdés lép:

24. § (1) Az elektronikus közszolgáltatás igénybevevője jogosult arra, hogy a közigazgatási hatóságok által elektronikusan vezetett nyilvántartás rá vonatkozó adataihoz, valamint az ügyei elektronikus intézése során elektronikus formában keletkezett iratokhoz, nyilvántartási (iktatási) adatokhoz a központi rendszer útján a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül hozzáférjen, és azokat kérelmére számára elektronikusan megküldjék. Az egyéb elektronikus közszolgáltatást nyújtók kötelesek e szolgáltatást a központi rendszer útján közhasznú kapun keresztül is nyújtani.

(2) A természetes személy a rá vonatkozó adatokhoz ingyenesen, a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül férhet hozzá, más adatszolgáltatás jogszabályban meghatározott díj fizetéséhez köthető.

Ehhez a kormány – egyeztetés nélkül – még a következő (szempontunkból azonban nem lényeges:) kiegészítést tette hozzá:

Az Ekszt. 31. &-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a közigazgatási informatikáért felelős miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – az egyes elektronikus közszolgáltatásokért valamin a regisztráció díjköteles eljárási cselekményeiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat rendeletben állapítsa meg.”

Miért radikálisabb az elfogadott változat a korábban javasolthoz képest?

Mert nem nem alternatív nyílt szabványos kapukat nyit a központi rendszeren, hanem kimondja, hogy a hivatali kapunak és az ügyfélkapunak kötelező “közhasznúnak” (= nyílt szabványosnak) lennie. Itt pedig nincs pálya a manőverezéshez: a “közhasznúság követelményeinek megfelelő” kifejezésnek a törvényi definíciója az és csak az, amit mi a nyílt szabvány definíciójaként fejlesztettünk ki még 2007-ben. Ez ellen lehet érvelni, de csak a jogrendszeren kívül. (A “nyílt szabvány” kifejezést állítólag azért nem tudtuk behozni, hogy ne kelljen változtatni a szabványtörvényt.)

Várható [update: a linkek alatt olvasható] egy olyan bejegyzés, amely a döntés hátterét (történetét) írja le, és egy olyan, amely a laikusoknak elmagyarázza a törvénymódosítás jelentőségét.

Paris, December 10th 2009 – A worldwide coalition of Non-Governmental Organizations, consumers unions and online service providers associations publish an open letter to the European institutions regarding the Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) currently under negotiation. They call on the European Parliament and the EU negotiators to oppose any provision into the multilateral agreement that would undermine the fundamental rights and freedoms of citizens in Europe and across the world.

By December 17th, 2009, European negotiators will submit their position regarding the proposal put forward by the U.S Trade Representative for the Internet chapter of the ACTA. It is now time for the European Union to firmly oppose the dangerous measures secretly being negotiated. They cover not only “three strikes” schemes, but also include Internet service providers liability that would result in Internet filtering, and dispositions undermining interoperability and usability of digitial music and films.

The first signatories of the open letter include: Consumers International (world federation of 220 consumer groups in 115 countries), EDRi (27 European civil rights and privacy NGOs), the Free Software Foundation (FSF), the Electronic Frontier Foundation (EFF), ASIC (French trade association for web2.0 companies), and civil liberties organizations from all around Europe (9 Member States so far…). The letter is open for signature by other organizations.

ACTA: A Global Threat to Freedoms

open letter

The Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) is a broad intergovernmental agreement under negotiation ranging from the key social issue of access to medicine[1] to criminal Internet regulation. We fear it could seriously hinder European innovation in the digital single market while undermining fundamental rights and democracy at large.

The negotiation process itself raises important questions of transparency and due democratic process, given that the content of the draft agreement has been kept secret for more than 18 months, although some details about the proposals recently leaked to the public. More worrying still, while the European Parliament has been denied access to the documents, US industry has been granted access to them, albeit only after signing non-disclosure agreements.

A recent analysis by the European Commission of the ACTA Internet chapter[2] proves that the topics under discussion go far beyond the current body of EU law. Most importantly, the Commission’s analysis confirms that the current draft of ACTA would profoundly restrict the fundamental rights and freedoms of European citizens, most notably the freedom of expression and communication privacy. These are very much at risk, since the current draft pushes for the implementation of three-strikes schemes and content filtering policies by seeking to impose civil and criminal liability on technical intermediaries such as internet service providers. The text would also radically erode the exercise of interoperability that is essential for both consumer rights and competitiveness.

Consequently, we urge the Parliament to call on European negotiators to establish transparency in the negotiation process and publish the draft agreement, and not to accept any proposal which would undermine citizens’ rights and freedoms. Furthermore, we urge the Parliament to make an unequivocal statement to the Commission and Council that any agreement which does not respect these core principles would force the Parliament to reject the entire text.

[1] See: http://www.oxfam.org/en/pressroom/pressrelease/2009-07-15/criminalize-generic-medicines-hurt-poor-countries

[2] See: http://sharemydoc.org/files/philip/ec_analysis_of_acta_internet_chapter.pdf

The first signatories of this letter are (in alphabetical order):

AK DATEN E.V. – Germany
AK DATEN is a NGO focussed on civil rights, especially on informational self-determination, privacy and freedom of information. We’re co-founder of the “Friedrich Schüler Library and Archive for the european civil rights movement”.

April – France
April is the main French advocacy association devoted to promote and protect Free/Libre Software

ASIC – France
L’Association des Services Internet Communautaires is a trade association for web2.0 companies in France

Asociación de Internautas – Spain
Association working for the rights of electronic communications users.

Bits of Freedom – The Netherlands
Bits of Freedom defends digital civil rights, such as privacy on the Internet and online freedom of speech.

Chaos Computer Club (CCC) – Germany
Europe’s largest hacker group, founded in 1981.

Constant vzw – Belgium
Association for arts and media

Consumers International – International
Consumers International (CI) is the only independent global campaigning voice for consumers. With over 220 member organisations in 115 countries, we are building a powerful international consumer movement to help protect and empower consumers everywhere.

dyne.org – Intenational
Since 2000 dyne hosts an atelier for digital artisans. We design software and ideas for the arts, sharing a grassroot access to technology, education and freedom.

EDRi – Europe
European Digital Rights defends civil rights in the information society

Electronic Frontier Finland – Finland
Electronic Frontier Finland has been set up to defend the citizens’ electronic rights.

Electronic Frontier Foundation – International
EFF is the leading civil liberties group defending your rights in the digital world.

Exgae – Spain
La primera asesoría legal especializada en librar a los ciudadanos de los abusos de las entidades de gestión y de la industría cultural. 24 identidades, entre asociaciones y ciudadanos, están detrás de esta iniciativa que comienza respaldada por casi 8000 personas.

Framasoft – France
Endorsed by a network of cooperative websites, Framasoft’s goal is the dissemination and the promotion of the Free culture in general and of Free softwares specifically. Framasoft is an open door for the larger audience toward an assisted discovery of the “Free software world” : Free software and it’s frame of mind, the Free culture and also digital liberties.

Free Knowledge Institute – Europe
The Free Knowledge Institute (FKI) is a non-profit organisation that fosters the free exchange of knowledge in all areas of society.

Free Software Foundation – International
The Free Software Foundation (FSF) is a donor supported charity founded in 1985 and based in Boston, MA, USA. The FSF has a worldwide mission to promote computer user freedom and to defend the rights of all free software users.

French Data Network – France
FDN is the oldest Internet access provider in France. It is a non-profit, volunteer-based organization.

Gleducar – Argentina
NGO that promotes freedom in education and access to knowledge supporting Free Technologies and distributed networks

Hacktivistas – Spain
An open technology enthusiasts collective focusing on free culture, free society and privacy.

International Association of IT Lawyers – Denmark
IAITL is an international association constituted primarily of lawyers and legal practitioners who have an interest in Information Technology law. It seeks to promote study and research in Computer Law through international conferences, networking, publication of member’s research works, job announcements and the provision of Internet resources.

Knowledge Ecology International – International
Attending and mending the knowledge ecosystem

La Quadrature du Net – France
La Quadrature du Net is a citizen group informing about legislative projects menacing civil liberties as well as economic and social development in the digital age.

netzpolitik.org – Germany
netzpolitik.org is a blog and campaigning-plaatform for digital rights.

Open Rights Group – United Kingdom
The Open Rights Group exists to preserve and promote UK and EU citizens rights in the digital age.

Open Standards Alliance – Hungary
The Open Standards Alliance is a broad coalition of industry, public service, government, research organizations and private individuals focused on establishing fair and open markets predominantly in the Hungarian governmental and public service sectors.

Opendata Network – Germany
German based NGO to promote open access, open data, open government, transparency and participation.

OW2 Consortium – International
OW2 is an independent industry consortium dedicated to developing open source code infrastructure (middleware and generic applications) and to fostering a vibrant community and business ecosystem. OW2 federates more than one hundred organizations and 6000 IT Professionals in Europe, Asia and the Americas.

Scambio Etico – Italy
A grassroots movement to defend citizens’ rights on the Internet, promote access to knowledge and preserve Net Neutrality.

The Julia Group (Juliagruppen) – Sweden
The Julia group is a non profit organisation working for a free and open internet.

The WeReBuild clusters – Europe
We Rebuild is a decentralized cluster of net activists who have joined forces to collaborate on issues concerning access to a free Internet without intrusive surveillance.

U.S. PIRG – USA
U.S. PIRG, the federation of state Public Interest Research Groups (PIRGs), stands up to powerful special interests on behalf of the American public, working to win concrete results for our health and our well-being. With a strong network of researchers, advocates, organizers and students in state capitols across the country, we take on the special interests on issues, such as product safety,political corruption, prescription drugs and voting rights,where these interests stand in the way of reform and progress.

Cf.: http://www.laquadrature.net/en/acta-a-global-threat-to-freedoms-open-letter

Ma az alábbi törvénymódosításért küzdünk, egyik projektünk keretében.

Sajnos péntek óta úgy tűnik, az eddigi befolyásos parlamenti támogatók, olvasva a lenti szöveget, kihátráltak mögülünk, egyelőre emailben.

Ma a parlamentben mindkét nagy frakcióval megpróbálok beszélni az ügyben, hátha. Pénteken mindkét frakció vezetése értesült az ügyről, úgyhogy már tudják, h szeretnének-e velem beszélni.

A mai nap jelentőségéről annyit, hogy ha ez a javaslat a mai megbeszélések alapján nem kerül holnap általános vitára (és az idei utolsó ülésszakon, jövő héten részletes vitára és elfogadásra), akkor semmi sem akadályozza, hogy a közüzemi számláid mindegyike külön-külön évente pár ezer forinttal nőjön, bizonyos cégek hasznára, a 2009. évi LX törvény az elektronikus közszolgáltatásról, január 1-től hatályba lépő 6. és 7. paragrafusa következtében.

Erről részletesebben később, most lássuk a javaslat szövegét:

[...] sz. módosító javaslat
Dr. Katona Béla úr részére
az Országgyűlés elnöke

H e l y b e n

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 94. § (1) bekezdése alapján a [...] számon benyújtott törvényjavaslathoz az alábbi

m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t

terjesztem elő:

Javasolom, hogy a törvényjavaslat egészüljön ki a következő [...]. §-sal [...]:

“[...]. §

Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) A közüzemi szolgáltatást nyújtó, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott csatlakozásra kötelezett vagy jogosult szervek jogosultak arra, hogy a központi rendszerhez az általuk megválasztott, a központi rendszer működtetője által jóváhagyott olyan szoftverrel csatlakozzanak, amely megfelel legalább egy olyan és kizárólag olyan csatlakozási szabványnak (a továbbiakban: nyílt szabvány),
a) amely bárki számára a terjesztés költségeinél nem magasabb ellenérték fejében vagy ingyenesen, regisztráció vagy más feltétel nélkül hozzáférhető, bárki által ingyenesen, feltétel nélkül használható,
b) amelynek való megfelelés megvalósítását más jogalany joga, továbbá más – a nyílt szabvány egyéb feltételeinek meg nem felelő – szabvány vagy technikai követelmény nem korlátozza, és
c) amelynek megfelelő termékek, szolgáltatások vagy rendszerek együttműködési képességének biztosításához szükséges információk megszerzését és használatát más jogalany joga nem korlátozza.

(2) A központi rendszer működtetője az (1) bekezdés szerinti szoftvert akkor hagyja jóvá, ha az megfelel az e törvényben foglalt követelményeknek. Ha a központi rendszer működtetője az (1) bekezdés szerinti szoftver jóváhagyását a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül nem utasítja el, a szoftvert jóváhagyottnak kell tekinteni. A központi rendszer működtetője a kérelmet, a kérelem benyújtásának az időpontját, a szoftver jóváhagyása tárgyában hozott döntést és a jóváhagyott szoftverek listáját a honlapján közzéteszi.

(3) A központi rendszer működtetője az (1) bekezdés szerinti szoftverrel való csatlakozás biztosítása érdekében nyílt hivatali kaput működtet, amely megfelel a hivatali kapu és a nyílt szabvány követelményeinek.

(4) A közüzemi szolgáltatónak valamely hatóság által a központi rendszeren keresztül küldött hivatalos iratot az értesítési tárhelyre való megérkezést követő napon közöltnek kell tekinteni.

(5) A közüzemi szolgáltató biztosítani köteles, hogy az ügyfelei a közüzemi szolgáltató által nyilvántartott adataikat a központi rendszeren keresztül bármikor ingyenesen megismerhessék.

(6) A közüzemi szolgáltató számára biztosítani kell, hogy az ügyfeleire vonatkozó – az ügyfelei által írásban vagy a központi rendszeren keresztül tett kifejezett hozzájárulásban meghatározott, a központi rendszeren keresztül elérhető – adatokat bármikor ingyenesen megismerhesse.”

Indokolás

A módosító javaslat hatékonyabbá kívánja tenni a központi rendszerhez csatlakozott közüzemi szolgáltatók és ügyfeleik közötti kommunikációt a központi rendszer által nyújtott lehetőségek kiaknázásával.

Szorítsatok!

Stefan Marsiske Barcelonai eredményeiről számol be az Index egy mai cikkében.

ilonio.com is a free blogging platform that allows you to easily share content with the world.

A Közgyűlés helye: Budapest, XIII. ker. Váci út 33., 8. emelet

Jelen: a jelenléti ív szerint.

Időpontja: 2009. június 30-án, kedd, 8:45

Hamecz István elnök megállapítja, hogy a Közgyűlés határozatképtelen, mivel a Szövetség szavazati joggal rendelkező tagjainak kevesebb, mint fele van jelen, ezért a megismételt közgyűlés megtartására 2009. június 30-án, kedden, 9:00 órakor kerül sor azonos napirenddel, az eredeti közgyűlés helyszínén.

A megismételt Közgyűlés helye: ugyanott

Jelen: a jelenléti ív szerint.

Időpontja: 2009. június 30-án, kedd, 9:00

Hamecz István elnök megállapítja, hogy Szövetség Alapszabályának 7.4 pontja szerint a megismételt közgyűlés az előző közgyűlés napirendjét illető kérdésekben – a jelen levő vagy képviselt tagok és szavazataik számától függetlenül – határozatképesnek tekintendő, és a megismételt Közgyűlést megnyitja.

Levezető elnök: Hamecz István (ellenszavazat és tartózkodás nélkül)

Jegyzőkönyvhitelesítők: Stefan Marsiske (ellenszavazat és tartózkodás nélkül) és Mázsa Péter (ellenszavazat és tartózkodás nélkül)

1. A megbízott ügyvezető pilot-projekttel kapcsolatos státuszjelentése és a projekttel kapcsolatos további teendők meghatározása.

- A mb. üv. feladata volt: pilotprojekt beindítása. Ennek nagy feladatnak, nyilvánosnak és lakosságközelinek kellett lennie.

- Az Interop munkacsoport tagjai körében elvégzett szavazások és a munkacsoport ezt követő határozata alapján a pilotprojektnek a Közmű API-val kapcsolatos projektnek kellett lennie.

- Ennek érdekében április végén az elnökünk levelet írt a miniszterelnöknek, amelyben belső állami felelősök megnevezésével javasoltunk közös projekteket az államnak.

- Erre a levélre 2 hónap múlva kaptunk választ, most lépünk tovább, de gyakorlatilag leráztak bennünket.

- Ezért továbbléptünk, és mai dátummal 6 szervezet (a Szövetségünkön kívül a helyi állam, a szolgáltatói oldal és a fogyasztói oldal) képviselői (konkrétan a Jegyzők Országos Szövetsége, az MEE Villamosenergia Társaság, a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége, a Magyar Gázipari Egyesülés, és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és mi) eddig példátlan összefogással közös pilotprojekt-javaslatról („Állampolgári bejelentkezés védett fogyszatónak”) szóló levelet írtak a miniszterelnöknek és a költségvetési bizottság (fideszes) elnökének.

- A kormány kulcsszereplő a projektben: a 6 szervezet sokmindet tud csinálni közösen, de jogszabályt nem tud hozni, ami egy rosszul leszabályozott folyamat (az állampolgári bejelentkezés védett fogyszatónak) már jogszabályokba öntött megváltoztatásához szükséges lenne: bár befolyást tudunk gyakorolni a kormányra, cselekedni nem tudunk helyette.

- A Közgyűlés a levélről szóló sajtóközleményt apró módosításokkal jóváhagyólag tudomásul vette.

2009/1. Közgyűlési Határozat (ellenszavazat és tartózkodás nélkül):

A Szövetség stratégiai céljának az „Állampolgári bejelentkezés védett fogyszatónak” projektkezdeményezéssel kapcsolatban elsősorban annak kell lennie, hogy az esetleges konkrét projekt által kialakított rendszerben a szereplők közötti kommunikáció nyílt szabványok alapján kerüljön intézményesítésre.

2. Szak-alelnöki és tagi önkéntes nyilvános projektvállalások meghatározása 2009-re: ki mihez kér segítséget a Szövetségtől.

Minőségi reform és folyamatszabályozási munkacsoport-vezető (Radnai Márton):

- Online banki interfész nyílt szabványosítását célzó projekt beindítása

- Közbeszerzés recionalizálását célzó projekt beindítása

Interoperabilitási, portabilitási és használhatósági munkacsoport-vezető (Basa Richárd):

- A pilotprojekt („Állampolgári bejelentkezés védett fogyasztónak”) kiterjesztését célzó projekt beindítása a Közmű és egyéb API témakörök felé

- Nyissz.hu site implementálása

Vizualizálási, szimulációs és transzparencia munkacsoport-vezető (P. Kiss Gábor):

- Az adatok transzparens minőségjavítását célzó projekt beindítása

Informatikai infrastruktúra és implementáció munkacsoport-vezető (Stefan Marsiske):

- Nyílt témakörű cikkek nyilvános összegyűjtését célzó infrastruktúra implementálása

- Data.gov site-hoz hasonló Mao-i site implemetálását célzó működő projekt beindítása

Mb. üv. szövetségi anyagok angol fordításhoz kér szisztematikus segítséget, ezügyben a tagcégekkel folytat tárgyalásokat

3.      A projektmunka és a Szövetségi élet rendszerének meghatározása.

- A rendszeres nyilvános (tagoknak, de nem csak nekik szóló) meetup-os találkozóknak folytatódniuk kell.

- A Közgyűlés javaslata szerint félévente közösségi találkozót érdemes tartani, finanszírozását részben egy-egy tag vállalhatná, esetleg borospincében, valamely csütörtökön.

- A Közgyűlés javasolja, hogy a projektvezetők a munkájuk adminisztrálására online projektmenedzsment szoftvert használjanak.

- A Közgyűlés javasolja, hogy a Minőségbiztositási Kódex 1.3 pontját „1.3. A nyilvános munka Szövetség általi támogatását úgy kell megoldani, hogy a Szövetségen csak a végeredményt (a hivatalos nyílt szabványokat és alkalmazásukat) lehessen számon kérni (ne köteleződjön el ötletek vagy kiforratlan megoldások mellett)” úgy értelmezzük, hogy a viták nyugodtan folyhassanak a Szövetség honlapján is (legyen ott egy kis élet). A viták persze ne legyenek hivatalosak, a hivatalos közleményeket pedig egyértelműen különböztessük meg.

4.      Vision első változatának meghatározása.

A Közgyűlés az áprilisi miniszterelnöknek írt levélben írt, szektorsemleges nyílt szabvány fogalmat fogadja el tevékenységének kiinduló alapjaként.

2009/2. Közgyűlési Határozat (ellenszavazat és tartózkodás nélkül):

Az esetleges belépőkkel aláiratandó belépési nyilatkozatnak (a jövőben a Stratégiai és PR munkacsoport által a Közgyűlés elé terjesztendő Vision részeként) legalább az alábbi elemekre ki kell térnie:

1. A „nyílt szabvány” értelmezésünkben

- az a tökéletes versenypiac,

- amelyen a termékeket a szabvány homogenizálja egymás helyettesítőivé,

- függetlenül a gyártók tulajdoni formájától vagy üzleti modelljétől.

[Pl. a hálózati csatlakozó – a konnektor és a dugó – szabványos, az pedig, hogy a nyilvános paraméterek alapján bárki gyárthat mind szabványos konnektort, mind pedig abba csatlakozó készülékeket, kinyitja a szabványt.]

[Ugyanígy: a mobiltelefonok töltőinek a mobilhoz csatlakozó dugói eddig nem voltak szabványosak. Az egyes gyártók, de még az egyes gyártókon belül az egyes telefonmodellek is különböző töltővel rendelkeztek. Miért? Mert aki telefont gyárt, az szereti olcsón adni a készüléket (hogy versenyelőnyre tegyen szert), de drágán adni a tartozékokat (aki már megvette a készüléket, annak úgyis meg kell vennie a kiegészítőket). Az EU azonban idővel megköveteli, hogy minden készülék olyan legyen, hogy az egységes töltőcsatlakozók csatlakoztathatók legyenek hozzájuk (azaz a készülékek és a töltők szabványosak legyenek), sőt, azt is, hogy senkinek se legyen monopóliuma a szabvány használatára, azaz bárki gyárthasson minden készülékbe illeszkedő töltőt, és minden töltőhöz illetszhető készüléket (azaz mindannyian nyílt szabványosak legyenek). Ennek hatására  a mobil-ipar már megállapodott a megfelelő nyílt szabványokban: a nyílt szabványos töltők és telefonok 2010-től az EU-ban már elérhetők lesznek.]

2. Miről nem szólnak a nyílt szabványok?

A belső információk, adatok, vagy forráskódok kezeléséről, nyilvánosságáról.

3. Miért jók a nyílt szabványok?

A fenti definícióból következően: amiért a versenypiac jó a mono- vagy oligopóliumok által meghatározott piacokhoz képest.

4. Mikor jók a nyílt szabványok?

- Amikor több szereplő szeretne a belső információk és adatok megosztása nélkül együttműködni, mégpedig úgy, hogy egyetlen szereplő se húzhasson monopolprofitot az interfészek/konnektorok specifikációinak a kontrolljából.

- Amikor egy szereplő adatot szeretne megosztani (más szereplővel vagy a nyilvánossággal), mégpedig úgy, hogy az gép által feldolgozható, monopóliummentes módon történjen.

Vegyük észre, hogy a fenti definíció és a behatárolás nem tartalmaz utalást a számítás- és kommunikációs technológiára. Ez szándékos: a nyílt szabványok fogalmát és tevékenységünket nem szűkítjuk csupán egy területre.

5.     Szövetségünk célja olyan, monopóliummentes piacok terjedésének elősegítése, amelyeken alkalmas szabványok generálta, egymással helyettesíthető, működő és együttműködő (interoperábilis) termékek, következésképp tágas versenypiacok jönnek létre

- mindenekelőtt  a megrendelők, a fogyasztók és – állami megrendelő esetében – az adófizetők érdekében,

- másrészt a Szövetség, tagcégeink és az ország uniós és globális stratégiai pozíciói javítása érdekében.

6. Szövetségünk a mindenkori kormány szempontjából nem klasszikus, kartell jellegű érdekképviseleti, hanem közös célok érdekében, közös projektek keretében tevékenykedő, stratégiai szövetségesi szerepet kíván ellátni, amennyiben erre mind piaci oldalról, mind pedig az adott kormány oldaláról valódi igény mutatkozik.

5. Finanszírozási csatornák feltételeinek meghatározása.

2009/3. Közgyűlési Határozat (ellenszavazat és tartózkodás nélkül):

- Általánosan, munkabérekre vagy megbízási díjakra csak olyan szerződés köthető, amely szerint esedékességtől függetlenül a Szövetség által szerződés szerint csak annyi pénz utalható át, hogy a Szövetség bankszámláján utalás után legalább ötszázezer forint maradjon.
- A Közgyűlés kéri az Elnököt, hogy a mb. üv. a befizetett tagdíjakból (egymillió hétszázhetvenhétezer ötszáz forint) eddigi munkája elismerésének egy részeként megbízási díjban részesüljön.
- A Szövetség projektbevételeit elsősorban közvetlenül Szövetségi megbízások vállalása által kell biztosítani: a tagokat vagy más jogalanyokat alapesetben a Szövetség bízza meg a feladatok elvégzésével. Olyan és csak olyan projektek esetében, amelyek nem csak hogy nem mondanak ellent a Szövetség mindenkori Vision-jének, hanem kétségtelenül elősegítik a Vision valóra váltását, és amelyek valóra váltásában egyben a Szövetség kezdeményező és/vagy aktív szerepet is játszik, legalább részben az e projektek következtében a tagoknál vagy más jogalanyoknál jelentkező bevétel százalékában is meg lehet határozni.
- Honlapunk nyitólapján adományok nyújtását kell lehetővé tenni.
- 200 millió forintos éves bevétel alatt a tagcégek éves tagdíja az alapegység négyszeresére (jelenleg: ötvenezer forintra) változik.
- A Szövetségnek az év második felében foglalkoznia kell azzal a kérdéssel, hogy a tagság és az Elnökség kiket javasol tagként a Szövetségbe.
- Az év második felében meg kell vizsgálni a kiemelten közhasznú státusz elérésének lehetőségét.

6.      Tagfelvétel rendszerének meghatározása

2009/4. Közgyűlési Határozat (ellenszavazat és tartózkodás nélkül):

- Az első Közgyűlésen elhangzottak alapján azon jogi személyek tagsága utólagos Közgyűlési jóváhagyásra kerül, amely jogi személyekben valamely természetes személy alapító tag vezető tisztséget tölt be, és amely jogi személyek tagsági díja a jelen Közgyűlésig átutalásra került. Ennek alapján az IBM Magyarországi Kft, a Novell Magyarország Kft, az OTP Alapkezelő Zrt., valamint a jelen Közgyűlés 3. Határozatának 5. pontja alapján való tagdíj befizetése esetén a Ramasoft Zrt. a Szövetség tagjai.
- A Szövetség tagja lehet minden olyan természetes személy, akit legalább két tag tagnak jelöl, és írásbeli felvételi kérelme részeként aláírja és továbbiakban magára kötelezőnek tartja a Szövetség alapszabályát, Vision-jét, és a tagdíj rendszeres fizetését. Ezen feltételek teljesítése természetes személyek számára elégséges.
- Jogi személyek tagsága a természetes személyekre vonatkozó feltételek teljesítésén kívül igényli még az Elnökség írásbeli határozatát is, amelyhez döntéselőkészítésként az Elnökség a felvételi kérelemhez csatolt nyilvános bemutatkozó szándéknyilatkozatot és opcionális projektvállalást kérhet, melyet az Elnökség a tagok előtt nyitott Elnökségi ülésen tárgyal meg.

A Levezető Elnök 10:30-kor bezárja a Közgyűlést.

Budapest, 2009 június 30.

Levezető Elnök:

Jegyzőkönyvhitelesítő (nem Elnökségi tag):

Jegyzőkönyvhitelesítő (nem Elnökségi tag):

MEGHÍVÓ A NYÍLT SZABVÁNY SZÖVETSÉG (székhelye: 1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 21. 3/7.) RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSÉRE

A Közgyűlés helye: Budapest, XIII. ker. Váci út 33., 8. emelet
A Közgyűlés időpontja: 2009. június 30-án, kedd, 8:45-10:30-ig

Napirendje:

1. Pilot-projekt státuszjelentés és a projekttel kapcsolatos további teendők meghatározása.
2. Szak-alelnöki és tagi önkéntes nyilvános projektvállalások meghatározása 2009-re: ki mihez kér segítséget a Szövetségtől.
3. A projektmunka és a Szövetségi élet rendszerének meghatározása.
4. Vision első változatának meghatározása.
5. Finanszírozási csatornák feltételeinek meghatározása.
6. Tagfelvétel rendszerének meghatározása
   1. Az első Közgyűlésen elhangzottak alapján azon jogi személyek tagságának utólagos Közgyűlési jóváhagyása,
      1. amely jogi személyekben valamely természetes személy alapító tag vezető tisztséget tölt be, és
      2. amely jogi személyek tagsági díjának átutalása a jelen Közgyűlésig a Szövetség számlájára megérkezett.
   2. A Közgyűlés utáni nyilvános tagfelvételi kritériumok meghatározása.
   3. A tagság terjesztése kívánatos irányainak meghatározása.
7. Logo-tervezés kiírásának meghatározása.

Tagdíjak:
Kérjük a tagdíjakat

• utalni a 11713184-20000088-00000000 (OTP Bank) számlaszámra a Nyílt Szabvány Szövetség részére (megjegyzés rovatba természetes személyeknek: 2008 II. félév – 2009 évi tagdíj; jogi személyeknek: 2009 évi tagdíj), vagy
• hitelkártyával fizetni PayPalon keresztül (külön levél alapján). Összeg: alapító természetes személyeknek (másfél évre) 18.500 Ft, jogi személyeknek 1md ft-os 2008-as évi árbevételig 500.000 Ft, 1 md alatt 250.000 ft.

Tagdíjnyilvántartás

Határozatképesség:

A közgyűlés határozatképes, ha azon a Szövetség szavazati joggal rendelkező tagjainak több, mint fele (legalább 50 %-a + 1 tag) – természetes személyek személyesen, a nem természetes személyek képviselőik útján – jelen van (illetőleg szabályszerű meghatalmazással képviselve van).

A közgyűlés határozatképtelensége esetén, a megismételt közgyűlés megtartására 2009. június 30-án, kedden, 9:00 órakor kerül sor azonos napirenddel, az eredeti közgyűlés helyszínén. A Szövetség Alapszabályának 7.4 pontja szerint a megismételt közgyűlés az előző közgyűlés napirendjét illető kérdésekben (vagyis a jelen meghívóban feltüntetett napirendi pontokban) – a jelen levő vagy képviselt tagok és szavazataik számától függetlenül – határozatképesnek tekintendő.

A visszajelzéseket a peter pont mazsa at openstandardsalliance pont com címre küldjék.

Budapest, 2009. június 15.

Tisztelettel:
Hamecz István
Elnök