A Közgyűlés helye: Budapest, XIII. ker. Váci út 33., 8. emelet
Jelen: a jelenléti ív szerint.
Időpontja: 2009. június 30-án, kedd, 8:45
Hamecz István elnök megállapítja, hogy a Közgyűlés határozatképtelen, mivel a Szövetség szavazati joggal rendelkező tagjainak kevesebb, mint fele van jelen, ezért a megismételt közgyűlés megtartására 2009. június 30-án, kedden, 9:00 órakor kerül sor azonos napirenddel, az eredeti közgyűlés helyszínén.
A megismételt Közgyűlés helye: ugyanott
Jelen: a jelenléti ív szerint.
Időpontja: 2009. június 30-án, kedd, 9:00
Hamecz István elnök megállapítja, hogy Szövetség Alapszabályának 7.4 pontja szerint a megismételt közgyűlés az előző közgyűlés napirendjét illető kérdésekben – a jelen levő vagy képviselt tagok és szavazataik számától függetlenül – határozatképesnek tekintendő, és a megismételt Közgyűlést megnyitja.
Levezető elnök: Hamecz István (ellenszavazat és tartózkodás nélkül)
Jegyzőkönyvhitelesítők: Stefan Marsiske (ellenszavazat és tartózkodás nélkül) és Mázsa Péter (ellenszavazat és tartózkodás nélkül)
1. A megbízott ügyvezető pilot-projekttel kapcsolatos státuszjelentése és a projekttel kapcsolatos további teendők meghatározása.
- A mb. üv. feladata volt: pilotprojekt beindítása. Ennek nagy feladatnak, nyilvánosnak és lakosságközelinek kellett lennie.
- Az Interop munkacsoport tagjai körében elvégzett szavazások és a munkacsoport ezt követő határozata alapján a pilotprojektnek a Közmű API-val kapcsolatos projektnek kellett lennie.
- Ennek érdekében április végén az elnökünk levelet írt a miniszterelnöknek, amelyben belső állami felelősök megnevezésével javasoltunk közös projekteket az államnak.
- Erre a levélre 2 hónap múlva kaptunk választ, most lépünk tovább, de gyakorlatilag leráztak bennünket.
- Ezért továbbléptünk, és mai dátummal 6 szervezet (a Szövetségünkön kívül a helyi állam, a szolgáltatói oldal és a fogyasztói oldal) képviselői (konkrétan a Jegyzők Országos Szövetsége, az MEE Villamosenergia Társaság, a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége, a Magyar Gázipari Egyesülés, és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és mi) eddig példátlan összefogással közös pilotprojekt-javaslatról („Állampolgári bejelentkezés védett fogyszatónak”) szóló levelet írtak a miniszterelnöknek és a költségvetési bizottság (fideszes) elnökének.
- A kormány kulcsszereplő a projektben: a 6 szervezet sokmindet tud csinálni közösen, de jogszabályt nem tud hozni, ami egy rosszul leszabályozott folyamat (az állampolgári bejelentkezés védett fogyszatónak) már jogszabályokba öntött megváltoztatásához szükséges lenne: bár befolyást tudunk gyakorolni a kormányra, cselekedni nem tudunk helyette.
- A Közgyűlés a levélről szóló sajtóközleményt apró módosításokkal jóváhagyólag tudomásul vette.
2009/1. Közgyűlési Határozat (ellenszavazat és tartózkodás nélkül):
A Szövetség stratégiai céljának az „Állampolgári bejelentkezés védett fogyszatónak” projektkezdeményezéssel kapcsolatban elsősorban annak kell lennie, hogy az esetleges konkrét projekt által kialakított rendszerben a szereplők közötti kommunikáció nyílt szabványok alapján kerüljön intézményesítésre.
2. Szak-alelnöki és tagi önkéntes nyilvános projektvállalások meghatározása 2009-re: ki mihez kér segítséget a Szövetségtől.
Minőségi reform és folyamatszabályozási munkacsoport-vezető (Radnai Márton):
- Online banki interfész nyílt szabványosítását célzó projekt beindítása
- Közbeszerzés recionalizálását célzó projekt beindítása
Interoperabilitási, portabilitási és használhatósági munkacsoport-vezető (Basa Richárd):
- A pilotprojekt („Állampolgári bejelentkezés védett fogyasztónak”) kiterjesztését célzó projekt beindítása a Közmű és egyéb API témakörök felé
- Nyissz.hu site implementálása
Vizualizálási, szimulációs és transzparencia munkacsoport-vezető (P. Kiss Gábor):
- Az adatok transzparens minőségjavítását célzó projekt beindítása
Informatikai infrastruktúra és implementáció munkacsoport-vezető (Stefan Marsiske):
- Nyílt témakörű cikkek nyilvános összegyűjtését célzó infrastruktúra implementálása
- Data.gov site-hoz hasonló Mao-i site implemetálását célzó működő projekt beindítása
Mb. üv. szövetségi anyagok angol fordításhoz kér szisztematikus segítséget, ezügyben a tagcégekkel folytat tárgyalásokat
3. A projektmunka és a Szövetségi élet rendszerének meghatározása.
- A rendszeres nyilvános (tagoknak, de nem csak nekik szóló) meetup-os találkozóknak folytatódniuk kell.
- A Közgyűlés javaslata szerint félévente közösségi találkozót érdemes tartani, finanszírozását részben egy-egy tag vállalhatná, esetleg borospincében, valamely csütörtökön.
- A Közgyűlés javasolja, hogy a projektvezetők a munkájuk adminisztrálására online projektmenedzsment szoftvert használjanak.
- A Közgyűlés javasolja, hogy a Minőségbiztositási Kódex 1.3 pontját „1.3. A nyilvános munka Szövetség általi támogatását úgy kell megoldani, hogy a Szövetségen csak a végeredményt (a hivatalos nyílt szabványokat és alkalmazásukat) lehessen számon kérni (ne köteleződjön el ötletek vagy kiforratlan megoldások mellett)” úgy értelmezzük, hogy a viták nyugodtan folyhassanak a Szövetség honlapján is (legyen ott egy kis élet). A viták persze ne legyenek hivatalosak, a hivatalos közleményeket pedig egyértelműen különböztessük meg.
4. Vision első változatának meghatározása.
A Közgyűlés az áprilisi miniszterelnöknek írt levélben írt, szektorsemleges nyílt szabvány fogalmat fogadja el tevékenységének kiinduló alapjaként.
2009/2. Közgyűlési Határozat (ellenszavazat és tartózkodás nélkül):
Az esetleges belépőkkel aláiratandó belépési nyilatkozatnak (a jövőben a Stratégiai és PR munkacsoport által a Közgyűlés elé terjesztendő Vision részeként) legalább az alábbi elemekre ki kell térnie:
1. A „nyílt szabvány” értelmezésünkben
- az a tökéletes versenypiac,
- amelyen a termékeket a szabvány homogenizálja egymás helyettesítőivé,
- függetlenül a gyártók tulajdoni formájától vagy üzleti modelljétől.
[Pl. a hálózati csatlakozó – a konnektor és a dugó – szabványos, az pedig, hogy a nyilvános paraméterek alapján bárki gyárthat mind szabványos konnektort, mind pedig abba csatlakozó készülékeket, kinyitja a szabványt.]
[Ugyanígy: a mobiltelefonok töltőinek a mobilhoz csatlakozó dugói eddig nem voltak szabványosak. Az egyes gyártók, de még az egyes gyártókon belül az egyes telefonmodellek is különböző töltővel rendelkeztek. Miért? Mert aki telefont gyárt, az szereti olcsón adni a készüléket (hogy versenyelőnyre tegyen szert), de drágán adni a tartozékokat (aki már megvette a készüléket, annak úgyis meg kell vennie a kiegészítőket). Az EU azonban idővel megköveteli, hogy minden készülék olyan legyen, hogy az egységes töltőcsatlakozók csatlakoztathatók legyenek hozzájuk (azaz a készülékek és a töltők szabványosak legyenek), sőt, azt is, hogy senkinek se legyen monopóliuma a szabvány használatára, azaz bárki gyárthasson minden készülékbe illeszkedő töltőt, és minden töltőhöz illetszhető készüléket (azaz mindannyian nyílt szabványosak legyenek). Ennek hatására a mobil-ipar már megállapodott a megfelelő nyílt szabványokban: a nyílt szabványos töltők és telefonok 2010-től az EU-ban már elérhetők lesznek.]
2. Miről nem szólnak a nyílt szabványok?
A belső információk, adatok, vagy forráskódok kezeléséről, nyilvánosságáról.
3. Miért jók a nyílt szabványok?
A fenti definícióból következően: amiért a versenypiac jó a mono- vagy oligopóliumok által meghatározott piacokhoz képest.
4. Mikor jók a nyílt szabványok?
- Amikor több szereplő szeretne a belső információk és adatok megosztása nélkül együttműködni, mégpedig úgy, hogy egyetlen szereplő se húzhasson monopolprofitot az interfészek/konnektorok specifikációinak a kontrolljából.
- Amikor egy szereplő adatot szeretne megosztani (más szereplővel vagy a nyilvánossággal), mégpedig úgy, hogy az gép által feldolgozható, monopóliummentes módon történjen.
Vegyük észre, hogy a fenti definíció és a behatárolás nem tartalmaz utalást a számítás- és kommunikációs technológiára. Ez szándékos: a nyílt szabványok fogalmát és tevékenységünket nem szűkítjuk csupán egy területre.
5. Szövetségünk célja olyan, monopóliummentes piacok terjedésének elősegítése, amelyeken alkalmas szabványok generálta, egymással helyettesíthető, működő és együttműködő (interoperábilis) termékek, következésképp tágas versenypiacok jönnek létre
- mindenekelőtt a megrendelők, a fogyasztók és – állami megrendelő esetében – az adófizetők érdekében,
- másrészt a Szövetség, tagcégeink és az ország uniós és globális stratégiai pozíciói javítása érdekében.
6. Szövetségünk a mindenkori kormány szempontjából nem klasszikus, kartell jellegű érdekképviseleti, hanem közös célok érdekében, közös projektek keretében tevékenykedő, stratégiai szövetségesi szerepet kíván ellátni, amennyiben erre mind piaci oldalról, mind pedig az adott kormány oldaláról valódi igény mutatkozik.
5. Finanszírozási csatornák feltételeinek meghatározása.
2009/3. Közgyűlési Határozat (ellenszavazat és tartózkodás nélkül):
- Általánosan, munkabérekre vagy megbízási díjakra csak olyan szerződés köthető, amely szerint esedékességtől függetlenül a Szövetség által szerződés szerint csak annyi pénz utalható át, hogy a Szövetség bankszámláján utalás után legalább ötszázezer forint maradjon.
- A Közgyűlés kéri az Elnököt, hogy a mb. üv. a befizetett tagdíjakból (egymillió hétszázhetvenhétezer ötszáz forint) eddigi munkája elismerésének egy részeként megbízási díjban részesüljön.
- A Szövetség projektbevételeit elsősorban közvetlenül Szövetségi megbízások vállalása által kell biztosítani: a tagokat vagy más jogalanyokat alapesetben a Szövetség bízza meg a feladatok elvégzésével. Olyan és csak olyan projektek esetében, amelyek nem csak hogy nem mondanak ellent a Szövetség mindenkori Vision-jének, hanem kétségtelenül elősegítik a Vision valóra váltását, és amelyek valóra váltásában egyben a Szövetség kezdeményező és/vagy aktív szerepet is játszik, legalább részben az e projektek következtében a tagoknál vagy más jogalanyoknál jelentkező bevétel százalékában is meg lehet határozni.
- Honlapunk nyitólapján adományok nyújtását kell lehetővé tenni.
- 200 millió forintos éves bevétel alatt a tagcégek éves tagdíja az alapegység négyszeresére (jelenleg: ötvenezer forintra) változik.
- A Szövetségnek az év második felében foglalkoznia kell azzal a kérdéssel, hogy a tagság és az Elnökség kiket javasol tagként a Szövetségbe.
- Az év második felében meg kell vizsgálni a kiemelten közhasznú státusz elérésének lehetőségét.
6. Tagfelvétel rendszerének meghatározása
2009/4. Közgyűlési Határozat (ellenszavazat és tartózkodás nélkül):
- Az első Közgyűlésen elhangzottak alapján azon jogi személyek tagsága utólagos Közgyűlési jóváhagyásra kerül, amely jogi személyekben valamely természetes személy alapító tag vezető tisztséget tölt be, és amely jogi személyek tagsági díja a jelen Közgyűlésig átutalásra került. Ennek alapján az IBM Magyarországi Kft, a Novell Magyarország Kft, az OTP Alapkezelő Zrt., valamint a jelen Közgyűlés 3. Határozatának 5. pontja alapján való tagdíj befizetése esetén a Ramasoft Zrt. a Szövetség tagjai.
- A Szövetség tagja lehet minden olyan természetes személy, akit legalább két tag tagnak jelöl, és írásbeli felvételi kérelme részeként aláírja és továbbiakban magára kötelezőnek tartja a Szövetség alapszabályát, Vision-jét, és a tagdíj rendszeres fizetését. Ezen feltételek teljesítése természetes személyek számára elégséges.
- Jogi személyek tagsága a természetes személyekre vonatkozó feltételek teljesítésén kívül igényli még az Elnökség írásbeli határozatát is, amelyhez döntéselőkészítésként az Elnökség a felvételi kérelemhez csatolt nyilvános bemutatkozó szándéknyilatkozatot és opcionális projektvállalást kérhet, melyet az Elnökség a tagok előtt nyitott Elnökségi ülésen tárgyal meg.
A Levezető Elnök 10:30-kor bezárja a Közgyűlést.
Budapest, 2009 június 30.
Levezető Elnök:
Jegyzőkönyvhitelesítő (nem Elnökségi tag):
Jegyzőkönyvhitelesítő (nem Elnökségi tag):