Az EU ma közzétette az ACTA tervezett szövegét / EU released the draft of ACTA today: trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2010/april/tradoc_146029.pdf
laquadrature.net/en/acta-partial-transparency-isnt-legitimacy
Vö. / Cf.:
nyissz.hu/blog/acta-a-global-threat-to-freedoms-open-letter/
nyissz.hu/blog/ep-resolution-on-transparency-of-acta-negotiations/
[663 in favour and 13 against]
“The European Parliament,
[...]
1. Points out that since 1 December 2009 the Commission has had a legal obligation to inform Parliament immediately and fully at all stages of international negotiations;
2. Expresses its concern over the lack of a transparent process in the conduct of the ACTA negotiations, a state of affairs at odds with the letter and spirit of the TFEU; is deeply concerned that no legal base was established before the start of the ACTA negotiations and that parliamentary approval for the negotiating mandate was not sought;
3. Calls on the Commission and the Council to grant public and parliamentary access to ACTA negotiation texts and summaries, in accordance with the Treaty and with Regulation 1049/2001 of 30 May 2001 regarding public access to European Parliament, Council and Commission documents;
4. Calls on the Commission and the Council to engage proactively with ACTA negotiation partners to rule out any further negotiations which are confidential as a matter of course and to inform Parliament fully and in a timely manner about its initiatives in this regard; expects the Commission to make proposals prior to the next negotiation round in New Zealand in April 2010, to demand that the issue of transparency is put on the agenda of that meeting and to refer the outcome of the negotiation round to Parliament immediately following its conclusion;
5. Stresses that, unless Parliament is immediately and fully informed at all stages of the negotiations, it reserves its right to take suitable action, including bringing a case before the Court of Justice in order to safeguard its prerogatives;
6. Calls on the Commission to conduct an impact assessment of the implementation of ACTA with regard to fundamental rights and data protection, ongoing EU efforts to harmonise IPR enforcement measures, and e-commerce, prior to any EU agreement on a consolidated ACTA treaty text, and to consult with Parliament in a timely manner about the results of the assessment;
7. Welcomes affirmations by the Commission that any ACTA agreement will be limited to the enforcement of existing IPRs, with no prejudice for the development of substantive IP law in the European Union;
8. Calls on the Commission to continue the negotiations on ACTA in order to improve the effectiveness of the IPR enforcement system against counterfeiting;
9. Urges the Commission to ensure that the enforcement of ACTA provisions – especially those on copyright enforcement procedures in the digital environment – are fully in line with the acquis communautaire; demands that no personal searches will be conducted at EU borders and requests full clarification of any clauses that would allow for warrantless searches and confiscation of information storage devices such as laptops, cell phones and MP3 players by border and customs authorities;
10. Considers that in order to respect fundamental rights, such as the right to freedom of expression and the right to privacy, while fully observing the principle of subsidiarity, the proposed agreement should not make it possible for any so-called ‘three-strikes’ procedures to be imposed, in full accordance with Parliament’s decision on Article 1.1b in the (amending) Directive 2009/140/EC calling for the insertion of a new paragraph 3(a) in Article 1 of Directive 2002/21/EC on the matter of the ‘three strikes’ policy;
11. Emphasises that privacy and data protection are core values of the European Union, recognised in Article 8 ECHR and Articles 7 and 8 of the EU Charter of Fundamental Rights, which must be respected in all the policies and rules adopted by the EU pursuant to Article 16 of the TFEU;
12. Instructs its President to forward this resolution to the Council, the Commission and the governments and parliaments of the states party to the ACTA negotiations.”
Background: http://www.laquadrature.net/en/acta-a-global-threat-to-freedoms-open-letter via http://nyissz.hu/blog/acta-a-global-threat-to-freedoms-open-letter/
Köszönöm Kálmánnak a designt.
A februári meetupunkat február 27-én szombaton 8(!) órakor, a Newtech
Meetup-os és a Pecha Kuchás közös születésnapon, a Merlinben (Gerlóczy utca 4.) tartjuk. Többek
között a Szövetség egyik alelnöke, Maróy Ákos (“Metaverse Exchange
Protocol – Virtuális világok áthidalása”), és én (“Nyílt szabványok
Magyarországon: hol tartunk, merre tovább, és hogyan segíthetsz?”) is
előadunk; a tavalyi tapasztalatok alapján utána nagy buli várható. A beugró 1000 ft.
Gyertek!
Most, hogy már hatályba is lépett a törvény és híre is terjedt a világban, hogyan tovább?
Mert ne legyünk naivak: csupán egy törvénytől semmi sem lesz nyílt szabványos.
Reaktív kérdéseink: Mik a veszélyek, honnan jönnek, hol támadhatnak, és hogyan védekezhetünk ellenük?
Proaktív kérdéseink: Hogyan segíthetjük elő, hogy az állami és a gazdasági szereplőknek érdekük legyen az átállás?
Röviden: Ki mit gondol arról, hogy hol tartunk és mi a teendő?
Ezzel foglalkozik a Januári Nyissz-Meetup.
Gyertek!
A hatályos törvények között megtaláltuk az E-közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. tv. módosított szövegét:
A linken március 31-ig láthatók lesznek a kis sárga mutatók, hogy hol változott a szöveg.
Tényleg minden ott van, amit elfogadtak 
Hungarian Parliament has made the use of open standards mandatory by law in the intercommunication between public administration offices, public utility companies, citizens and voluntarily joining private companies, conducted via the central governmental system.
This week the Hungarian Parliament amended Act LX of 2009 on electronic public services. Below is a summary in 10 points of the amendment that makes the use of open standards mandatory.
Definitions:
Central system: the ‘nervous system’ of information and communication, operated by a company appointed by the Government.
Central system users: entities using the central system on a statutory or voluntary basis, including public administration offices, public utility companies, other companies and individuals and the IT systems thereof.
Portals: The central system can be accessed via portals (interfaces).
1. The good properties of portals (interfaces), listed below, will hereafter be set out by law.
What are the benefits?
However well the properties of the portals are defined, unless they are guaranteed by law, they will fail to deliver results in the long run.
2. The portals are standard, like wall sockets
What are the benefits?
Any device using a standard plug can be connected to the electric power supply by means of a wall socket. Connecting a television set or a refrigerator to the mains does not require the expertise of an electrician. And if the refrigerator is unplugged and a television plugged in instead, the television will work, too.
Similarly, the two types of portal set out by Hungarian legislation (the administrative portal and the client portal serving individual users) will function as statutory standard ‘sockets’ in intercommunication between computers.
3. ‘Information sockets’ can be used to connect computers
What are the benefits?
We no longer need to download information concerning us ‘manually’ one by one through the information ‘sockets’; instead, we can use software to do it for us automatically. Through the sockets the central system can operate seamlessly with the other IT and communication systems.
Consequently, we do not necessarily have to use the interface of the central system; we can access information concerning us with the help of user-friendly applications.
4. The standards governing connection to the sockets are public
Anybody can set up an information socket: the specifications of the portals of the central system are public, anybody can access them free of charge.
What are the benefits?
What this means is that they do not have to be connected to the central system, but rather, anybody can set up standard sockets enabling others to connect to their system.
By means of the sockets, not only can the central system operate seamlessly with the other IT and communication systems, but also these systems with each other.
Also, it supports the development of connections vertical (between the central system and other systems) and horizontal (other systems among each other). This dilutes the centralised role of the central system.
Nevertheless, there is much yet to be done to have the specifications of sockets established in the future more by means of a public process rather than exclusively by the government.
5. Public-benefit and royalty-free sockets
The sockets can not only be known publicly, but also used royalty-free and without any other restriction. Nobody can charge fees for the use of the socket standards.
Accordingly, by means of the sockets, IT and communication systems can operate together seamlessly – technically and financially.
What are the benefits?
It is public knowledge that setting up standards and subjecting their use to the fulfilment of conditions is a big earner.
This would be an opportunity the company appointed by the Government to operate the central system could theoretically take by persuading the Government to charge fees for the use of the sockets.
However, this opportunity has been excluded by the amendment.
6. The sockets are free of charge
The law explicitly states that no fees may be charged for the use of the sockets (that is, the system interfaces of the administrative and client portals).
What are the benefits?
It creates an unambiguous situation.
7. Sockets are competition-neutral and consequently allow for real interoperability
Sockets can be used regardless of whether the IT systems of interconnecting organisations and individuals use
Provided they use these sockets, the IT systems of connecting organisations and individual users will be able to communicate not only with the central system, but – regardless of the operation system they use – with each other, making them interoperable.
This contributes to real competition between open source and closed source software.
8. The open-standard socket has been included in Hungarian legislation.
The open-standard ‘socket’, as described above has been defined and included in Hungarian legislation under the term of ‘portal complying with the requirements of benefiting the public’.
What are the benefits?
It can be quoted in other contexts (e.g. in other legislation).
9. Already it can be used to enhance, for example, the data protection and privacy of citizens
Using the central system does not necessarily require the use of the interface of the central system: provided data protection requirements (applicable to all entities involved) are met, anybody can create user-friendly applications to enhance the flow of information between citizens and the central system.
What are the benefits?
For example, applications can be created to help the citizens, free of charge and in a user-friendly way, in finding out all the information and documents concerning them, held by public administration offices – as well as by public utility companies and, in general, the central system and all of its users.
10. It can be the basis for further co-operation
The Open Standards Alliance (http://nyissz.hu) initiating the amendment aims to promote the spread of monopoly-free markets that foster the development of interchangeable and interoperable products generated by open standards, and, consequently, broad competition markets.
To that end, the Alliance will co-operate with the government, provided their aims coincide. In the near future,
A magyar országgyűlés a heti ülésszakán törvényileg kötelezővé tette a nyílt szabványok alkalmazását a Magyarországi hivatalok, közműszolgáltatók, állampolgárok és önként csatlakozó magáncégek egymás közötti, a központi állami rendszeren keresztül folyó kommunikációjában.
E bejegyzés 10 pontban foglalja össze a témában kevésbé szakértők számára az E-közszolgáltatásról szóló (2009. évi LX.) törvény módosításának jelentőségét. Különös tekintettel a pénztárcádra:)
(Szereplők:) Központi rendszer: informatikai és kommunikációs “idegrendszer”, amit a mindenkori kormány által kijelölt cég üzemeltet. A Központi rendszerhez csatlakozók: akik kötelezően, vagy jogosultként saját elhatározásukból csatlakoznak a Központi rendszerhez: hivatalok, közműszolgáltatók, más cégek, egyének, és mindezek informatikai rendszerei. Kapuk: a “Kapukon” (“interfész”-eken) keresztül lehet csatlakozni a Központi rendszerhez.
1. A Kapuk (“interfész”-ek) lent felsorolt jó tulajdonságait a továbbiakban törvény rögzíti
Miért jó ez?
Legyenek bármilyen jó tulajdonságai a Kapuknak, ha azokat nem garantálja törvény, akkor ezen jó tulajdonságokkal hosszabb távon nem számolhatunk.
Mostantól a Kapuk lent meghatározott jó tulajdonságait törvény rögzíti.
2. A Kapuk szabványosak, azaz “konnektor” jellegűek
Miért jó ez?
Az elektromos hálózat konnektoraihoz bármilyen gépet csatlakoztathatunk, amely szabványos dugót használ. Nem kell villanyszerelőnek lenni ahhoz, hogy rákössünk egy tévét vagy egy hűtőt az elektromos hálózatra. Sőt, ha a konnektorból kihúzzuk a hűtőt, és tévét dugunk a helyére, a tévé is minden további nélkül működni fog.
A kétféle Kapu, amit a magyar törvények határoznak meg (a “Hivatali kapu” és az egyéni felhasználókat kiszolgáló “Ügyfélkapu”) ugyanígy, törvényileg szabványos “konnektorok” lesznek a számítógépes kommunikáció számára.
3. A konnektorok alkalmasak a számítógéppel való csatlakozásra
Miért jó ez?
Mert az informatikai “konnektorokon” keresztül nem kézzel, egyesével kell lekérdezni a ránk tartozó adatokat, hanem lehet olyan programokat használni, amelyek ezt automatikusan megteszik helyettünk. A konnektorokon keresztül a Központi rendszer technológiailag akadálytalanul működhet együtt a többi informatikai és kommunikációs rendszerrel.
Így nem feltétlenül a Központi rendszer felületét kell használnunk: a ránk tartozó információkhoz felhasználóbarát alkalmazások segítségével férhetünk hozzá.
4. A konnektorokhoz való csatlakozás szabványai nyilvánosak
Bárki készíthet konnektort: a Központi rendszer Kapuinak specifikációi nyilvánosak, azokat bárki ingyen megismerheti.
Miért jó ez?
Mert így nem csak a Központi rendszerre csatlakozók, hanem bárki kiépíthet szabványos konnektorokat, hogy saját rendszeréhez mások is csatlakozhassanak.
A konnektorok segítségével nem csak a Központi rendszer működhet együtt akadálytalanul a többi informatikai és kommunikációs rendszerrel, hanem azok is egymással.
Ez a vertikális (Központi rendszer és többi rendszer közötti) kapcsolódások mellett támogatja a horizontális (a többi rendszer egymás közötti) kapcsolódások kiépítését is. Ami pedig oldja a Központi rendszer centralizáltságát.
5. Közhasznú, jogdíj- és korlátozásmentes konnektorok, avagy a havi 1000 forintos spórolás titka
A konnektorok szabványainak használatáért senki sem kérhet pénzt. A konnektorok tehát nem csak nyilvánosan megismerhetők, hanem jogdíjaktól és egyéb korlátozásoktól mentesen használhatók is.
Így használatukkal az informatikai és kommunikációs rendszerek nem csak technológiailag, hanem pénzügyi szempontból is akadálytalanul működhetnek együtt.
Miért jó ez?
Közismerten jó pénzkereseti lehetőség, ha valaki/k meghatároz/nak egy szabványt, és aztán annak használatát feltételekhez köti/k.
Ezt a lehetőséget elvileg az a cég is kihasználhatná, amelyet a mindenkori kormány jelöl ki a Központi rendszer üzemeltetésére: rávehetné az államot, hogy a konnektorok használatáért kérjen pénzt.
Mivel a közműszolgáltatóknak 2010 január 1-től kötelező csatlakozniuk a Központi rendszerre, ez azt jelenthette volna, hogy a Központi rendszert üzemeltető, a mindenkori kormány által kijelölt cég beszedhetett volna akár pár milliárt forintot is csatlakozás címén a közműszolgáltatóktól. A közműszolgáltatók pedig a víz, csatorna, gáz, áram és távhőszámláidon keresztül tőled.
Mindezt persze a fogyasztásodon és az adóidon felül.
E lehetőséget, köszönhetően több mint 100 ember kitartó erőfeszítéseinek, a törvény a továbbiakban kizárja.
6. A konnektorok ingyenesek
A törvény explicite kimondja, hogy a konnektorok (azaz a Hivatali és az Ügyfélkapu Központi rendszeri illesztőfelületei) használatáért nem lehet pénz kérni.
Miért jó ez?
Mert egyértelműsít.
7. Versenysemleges, és így valódi interoperabilitást lehetővé tevő konnektorok
A konnektorok használhatósága teljesen független attól, hogy az egymáshoz csatlakozó szervezetek és egyének
szoftvert használnak saját informatikai rendszerükben.
Amennyiben ezeket a konnektorokat használják, a csatlakozó szervezetek és egyének információs rendszerei nem csak a Központi rendszerrel, hanem – függetlenül az általuk használt operációs rendszerektől – egymással is képesek lesznek az együttműködésre, azaz interoperábilisak lesznek.
Ez segíti a valódi verseny kialakulását a nyilvános forráskódos, és a titkolt forráskódos szoftverek között.
8. A nyílt szabványos „konnektor“ bekerült a magyar jogrendbe
A fenti tulajdonságokkal rendelkező közhasznú “konnektor”, azaz a nyílt szabványos csatlakozási interfész (“Közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu” néven, de azonos tartalommal) bekerült a magyar jogrendbe.
Miért jó ez?
Mert hivatkozható máskor és máshol (pl. más jogszabályokban) is.
9. Már így is használható, pl. az állampolgárok adatvédelmének / privacy-jénak növelésére
A Központi rendszer használatához nem feltétlenül a Központi rendszer felületét kell használnunk: amennyiben (a minden szereplőre érvényes) adatvédelmi követelményeknek eleget tesz, bárki készíthet felhasználóbarát alkalmazásokat, amelyek az állampolgárok és a központi rendszer közötti információáramlást segítik.
Miért jó ez?
Például olyan alkalmazások készíthetők, amelyek segítségével az állampolgár ingyen és felhasználóbarát módon megismerheti, hogy a hivatalok, de nem csak a hivatalok, hanem a közműszolgáltatók, és egyáltalán: a Központi rendszer és minden felhasználója milyen adatokat tart róla nyilván, és milyen iratokat őriz vele kapcsolatban.
10. További együttműködések alapja lehet
Nyílt Szabvány Szövetség célja olyan, monopóliummentes piacok terjedésének elősegítése, amelyeken alkalmas nyílt szabványok generálta, egymással helyettesíthető és együttműködő (interoperábilis) termékek, következésképp tágas versenypiacok jönnek létre.
Ennek érdekében együttműködik a mindenkori kormánnyal, amennyiben céljaik egybeesnek.
A közeljövőben:
“Our greatest weakness lies in giving up. The most certain way to succeed is by trying just one more time.” Edison
Időrendben a törvénymódosításról.
2007 április 11-én indítottunk egy nyilvános listát a google groups-on, OpenReform címen az alábbi célmeghatározással: “Magyarországon átalakítani a politika és a politikai diskurzus impotens módon konfrontatív terét olyanná, ahol hitelesen bárki által használható, open source, open standard szerkezetben kidolgozott reformalternatívák versenyeznek egymással.” 35 tag segítette a munkánkat.
A fenti célmeghatározáshoz kapcsolódóan kidolgoztuk egy törvényjavaslat szakmai koncepcióját (máig hozzáférhető a neten).
Ez nem volt egyszerű: a ma látható változat a dokumentumnak a több mint négyezredik(!) verziója. Ennyi kisebb-nagyobb változtatást végeztünk a koncepción, mielőtt továbbléptünk volna.
A kialakult szakmai koncepciót az Igazságügyi Minisztérium szakértői (ugyancsak “társadalmi munkában”) jogszabályi normaszöveggé alakítottak.
Elsősorban Braun Péter és a jogi szakértők hatására a normaszöveg már a nyílt szabványok bevezetésére korlátozódott, annak érdekében, hogy a nyílt és a zárt forráskódok együttműködését megalapozzuk, és a lejtős csatamezőt legalább ebből a szempontból kiegyenlítsük.
Ezek után megkerestük azokat a cégeket, amelyek globálisan a nyílt szabványok elterjedésében voltak érdekeltek, hogy a továbbiakban együtt küzdjünk a közös célok érdekében. Itt lépett be a folyamatba 2007 nyarán Paál Péter az IBM és Szittya Tamás, a Novell vezetője, Basa Richárd a Novell igazgatója és Kéménczy Kálmán a Novell vezető konzultánsa, akik azóta is aktív támogatói a folyamatnak.
Először megpróbáltunk bejutni az akkori miniszterelnökhöz, cégestül. Én a nyílt szabványos reformfolyamatot lakmuszpapírként kezeltem: vajon tényleg szeretne-e értelmes reformokba kezdeni az akkori kormány, amelyek illeszkednek az általam is kívánatosnak tartott irányhoz, vagy csak kommunikálnak? Hát, sajnos megbuktak a teszten: még csak beszélnünk sem sikerült a miniszterelnökkel. Így év végével le is léptem a környékről.
2008 elején kezdtük szervezni a Nyílt Szabvány Szövetséget: a bejegyzéssel együtt rá is ment az év. Tagjai itt láthatók, tisztviselői itt, köztük IT körökben ismert Maróy Ákos, a Newtech Bp meetup és a Kalózpárt alapítója, Stefan Marsiske, a H.A.C.K. alapítója, és Radnai Marci, a Ramasoft elnök-vezérigazgatója.
Elnökünk Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója.
Támogatóink a nyílt szabványos meetup-csoport 38 tagja.
Az érdemi tevékenységünket 2009-ben kezdtük. Több projektünk közül most azt a projektünket emelem ki, amely végül a törvénymódosításhoz vezetett. Szerettük volna elérni, hogy Klézliné Imre Borbála, aki a Kekkh E-közszolgáltatásokért felelős, hihetetlenül koncepciózus, energikus, okos, jószándékú és kedves elnökhelyettese, sikereket érjen el abban a projektjében, hogy költözés esetén ne kelljen minden egyes közműhöz (víz, csatorna, gáz, villany, távfűtés) külön-külön bejelentkeznünk: elég legyen egyetlen helyen leadnunk az adatainkat, és utána minden nyílt szabványos formában automatikusan kerüljön átírásra.
Ez a projekt túl nagy falatnak bizonyult, elsősorban adatvédelmi okok miatt, ezért közösen a közműszolgáltatókkal egy kisebb, de kapcsolódó projektet választottunk a nyílt szabvány alapú együttműködésre, ahol az adatvédelem szempontjai könnyebben érvényesíthetőnek tűntek: a védett fogyasztók ügyét. 2009 június 30-án 5 szervezettel együtt levelet írtunk a mostani (MSZP-s) miniszterelnöknek és a Költségvetési Bizottság (Fideszes) elnökének, a védett fogyasztók nyilvántartásának az ésszerűsítése érdekében.
A kezdeményezés érdekessége, hogy a 6 aláíró szervezet között találjuk mind a fogyasztók, mind a közmű-szolgáltatók, mind pedig a helyi állam képviselőit – azaz a levél igazán széles társadalmi konszenzuson alapul.
A közös kezdeményezés nyilvánosan több helyen jelent meg, a legrészletesebb cikk (benne rövid interjúk a szervezetek vezetőivel) itt található.
Az elmúlt fél évben az együttműködés folytatódott. A közös munka során arra jutottunk, hogy a védett fogyasztókat (+ általában a fogyasztóat), és az állampolgárokhoz 93(!) csatornán eljutó támogatások átláthatóságát mind a támogatottak, mind a támogatók, mind pedig az adófizetők számára rövid távon akkor szolgáljuk legjobban, ha az E-közszolgáltatási törvényt javasoljuk nyílt szabványosítani.
Miért? Mert ha az állampolgárok nyílt szabványos, géppel feldolgozható formában jutnak az adataikhoz, akkor szabadon rendelkezhetnek fölöttük, pl. azzal az információval is, hogy védett fogyasztók-e vagy sem.
És ha a közműszolgáltatók nyílt szabványos formában csatlakozhatnak az állami központi rendszerhez, amelyhez törvény szerint 2010-től kötelességük csatlakozni, akkor senki sem kérhet el csupán a csatlakozásért akár több milliárd forintot tőlük (amit természetesen a fogyasztókra hárítanának).
Innentől kezdve a folyamat két természetesen két szálon futott.
A Fidesznél Dán Karcsin, Fericsán Anitán keresztül a segítőkész Fónagy Jánosig: a Fidesz frakcióvezetése támogatta a javaslatunkat, végül azonban adminisztratív okokból nem sikerült módosítót vagy közös módosítót beadni. Továbbá Wenczel Richárdon keresztül Nyitrai Zsoltig, aki pozitívan viszonyult a kezdeményezéshez, de már csak túl későn sikerült összefutnunk.
A MSZP-n belül Mesterházy Attila támogatta a javaslatot, Bajnai Gordon nem ellenezte, és Márfai Péter adta be hivatalosan.
A beadás küszöbén a komány részéről Szittner Károly szakszerű, élesszemű, a rendszer integritása fölött éberen őrködő, ugyanakkor a kölcsönösen elfogadható, közérdekű megoldásokat aktívan kereső segítsége tette kormányzati szempontból kifogástalanná a javaslatunkat.
A folyamatot áttekintve: a kezdetektől, a három év folyamán több mint 100 ember járult hozzá erőfeszítéseinkhez valamilyen formában.
Közülük többen lettek, többen lettünk barátok.
Ha másért nem, az országmegváltás már csak ezért is megéri:)
Köszönjük. Mindannyiuknak. Egymásnak.
Folyt. köv.
A parlament tegnap este 7 óra 13-kor 197 igen, 1 nem, 146 tartózkodás arányban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az általunk javasolt nyílt szabványos törvénymódosítást tartalmazta.
Bár ez még nem a Kánaán:), azért vegyük észre, hogy győztünk: a továbbiakban az állami hivatalok, a közműszolgáltatók és az állampolgárok e-kapcsolatairól törvény mondja ki, hogy nyílt szabványosnak kell lenniük:)))
Szervezeten kívül három éve (2007 elejétől), a Szövetségen belül az alapítási folyamat elkezdésétől számítva 2 éve, befejezésétől számítva 1 éve ezért küzdünk.
Ez természetesen csak az első lépés: rengeteg munka van még hátra. De azért merjünk örülni:)))
Egyeztetve a kormány képviselőjével, eredeti javaslatunkat radikalizálva(!), ezt a szöveget adtuk be (változtatások kiemelve):
“A 2009. évi LX. törvény az Elektronikus közszolgáltatásról (a továbbiakban: Ekszt.) 2. § e) pontja helyébe a következő lép, és a 2. § a következő o) ponttal egészül ki:
2. § e) hivatali kapu: központi rendszer azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz, és megfelel a közhasznúság követelményeinek;
2. § o) közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu: informatikai és kommunikációs rendszer olyan pontja, amelyen keresztül a csatlakozásra kötelezett vagy jogosult hozzáfér a rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz olyan és kizárólag olyan követelményrendszer teljesítése esetén,
oa) amely bárki számára a terjesztés költségeinél nem magasabb ellenérték fejében vagy ingyenesen, regisztráció vagy más feltétel nélkül hozzáférhető, bárki által ingyenesen, feltétel nélkül használható,
ob) amelynek való megfelelés megvalósítását más jogalany joga, továbbá más – a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu követelményeinek meg nem felelő – szabvány, technikai vagy más követelmény nem korlátozza, és
oc) amelynek megfelelő termékek, szolgáltatások vagy rendszerek informatikai és kommunikációs együttműködési képességének biztosításához szükséges információk megszerzését és használatát más jogalany joga nem korlátozza.
Az Ekszt. 11. § (1) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:
[A központi rendszer ingyenes szolgáltatásként (a továbbiakban: alapszolgáltatás) biztosítja:]
11. § (1) e) az ügyfélkapu központi rendszeri illesztőfelületének igénybe vételét;
f) a hivatali kapu központi rendszeri illesztőfelületének igénybe vételét.
Az Ekszt. 16. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
(11) Az ügyfélkapunak meg kell felelnie a közhasznúság követelményeinek.
Az Ekszt. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
19. § (4) Az elektronikus közszolgáltatás nyújtója, valamint a központi rendszer üzemeltetője köteles biztosítani, hogy az érintettek személyes, valamint az elektronikus tárhelyen elhelyezett adataik sorsát a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül nyomon tudják követni.
Az Ekszt. 24. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő két bekezdés lép:
24. § (1) Az elektronikus közszolgáltatás igénybevevője jogosult arra, hogy a közigazgatási hatóságok által elektronikusan vezetett nyilvántartás rá vonatkozó adataihoz, valamint az ügyei elektronikus intézése során elektronikus formában keletkezett iratokhoz, nyilvántartási (iktatási) adatokhoz a központi rendszer útján a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül hozzáférjen, és azokat kérelmére számára elektronikusan megküldjék. Az egyéb elektronikus közszolgáltatást nyújtók kötelesek e szolgáltatást a központi rendszer útján közhasznú kapun keresztül is nyújtani.
(2) A természetes személy a rá vonatkozó adatokhoz ingyenesen, a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül férhet hozzá, más adatszolgáltatás jogszabályban meghatározott díj fizetéséhez köthető.
Ehhez a kormány – egyeztetés nélkül – még a következő (szempontunkból azonban nem lényeges:) kiegészítést tette hozzá:
Az Ekszt. 31. &-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a közigazgatási informatikáért felelős miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – az egyes elektronikus közszolgáltatásokért valamin a regisztráció díjköteles eljárási cselekményeiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat rendeletben állapítsa meg.”
Miért radikálisabb az elfogadott változat a korábban javasolthoz képest?
Mert nem nem alternatív nyílt szabványos kapukat nyit a központi rendszeren, hanem kimondja, hogy a hivatali kapunak és az ügyfélkapunak kötelező “közhasznúnak” (= nyílt szabványosnak) lennie. Itt pedig nincs pálya a manőverezéshez: a “közhasznúság követelményeinek megfelelő” kifejezésnek a törvényi definíciója az és csak az, amit mi a nyílt szabvány definíciójaként fejlesztettünk ki még 2007-ben. Ez ellen lehet érvelni, de csak a jogrendszeren kívül. (A “nyílt szabvány” kifejezést állítólag azért nem tudtuk behozni, hogy ne kelljen változtatni a szabványtörvényt.)
Várható [update: a linkek alatt olvasható] egy olyan bejegyzés, amely a döntés hátterét (történetét) írja le, és egy olyan, amely a laikusoknak elmagyarázza a törvénymódosítás jelentőségét.