Nyílt szabvány

december 4th, 2009 Szólj hozzá! Tovább a hozzászólásokhoz

Mi a nyílt szabvány?

A „nyílt szabvány” értelmezésünkben az a tökéletes versenypiac, amelyen a termékeket a szabvány homogenizálja egymás helyettesítőivé, függetlenül a gyártók tulajdoni formájától vagy üzleti modelljétől.

  • Pl. a hálózati csatlakozó – a konnektor és a dugó – szabványos, az pedig, hogy a nyilvános paraméterek alapján bárki gyárthat mind szabványos konnektort, mind pedig abba csatlakozó készülékeket, kinyitja a szabványt.
  • Ugyanígy: a mobiltelefonok töltőinek a mobilhoz csatlakozó dugói eddig nem voltak szabványosak. Az egyes gyártók, de még az egyes gyártókon belül az egyes telefonmodellek is különböző töltővel rendelkeztek. Miért? Mert aki telefont gyárt, az szereti olcsón adni a készüléket (hogy versenyelőnyre tegyen szert), de drágán adni a tartozékokat (aki már megvette a készüléket, annak úgyis meg kell vennie a kiegészítőket). Az EU azonban idővel megköveteli, hogy minden készülék olyan legyen, hogy az egységes töltőcsatlakozók csatlakoztathatók legyenek hozzájuk (azaz a készülékek és a töltők szabványosak legyenek), sőt, azt is, hogy senkinek se legyen monopóliuma a szabvány használatára, azaz bárki gyárthasson minden készülékbe illeszkedő töltőt, és minden töltőhöz illetszhető készüléket (azaz mindannyian nyílt szabványosak legyenek). Ennek hatására a mobil-ipar már megállapodott a megfelelő nyílt szabványokban: a nyílt szabványos töltők és telefonok 2010-től az EU-ban már elérhetők lesznek.

    • A fenti definíció jogi közelítése a következő:

    A nyílt szabvány olyan, termékre, szolgáltatásra vagy rendszerre vonatkozó szabvány,

  • amely bárki számára a terjesztés költségeinél nem magasabb ellenérték fejében vagy ingyenesen, regisztráció és más feltétel nélkül hozzáférhető, bárki által ingyenesen, feltétel nélkül használható, és
  • amelynek való megfelelés megvalósítását más jogalany joga, továbbá más – a nyílt szabvány feltételeinek meg nem felelő – szabvány, technikai vagy más követelmény nem korlátozza, és
  • amelynek megfelelő termékek, szolgáltatások vagy rendszerek együttműködési képességének biztosításához szükséges információk megszerzését és használatát más jogalany joga nem korlátozza.

    • Miről nem szólnak a nyílt szabványok?

    A belső információk, adatok, vagy forráskódok kezeléséről, nyilvánosságáról.

    Miért jók a nyílt szabványok?

    A fenti definícióból következően: amiért a versenypiac jó a mono- vagy oligopóliumok által meghatározott piacokhoz képest.

    Mikor jók a nyílt szabványok?

  • Amikor több szereplő szeretne a belső információk és adatok megosztása nélkül együttműködni, mégpedig úgy, hogy egyetlen szereplő se húzhasson monopolprofitot az interfészek/konnektorok specifikációinak a kontrolljából.
  • Amikor egy szereplő adatot szeretne megosztani (más szereplővel vagy a nyilvánossággal), mégpedig úgy, hogy az gép által feldolgozható, monopóliummentes módon történjen.

    • Vegyük észre, hogy a fenti definíció és a behatárolás nem tartalmaz utalást a számítás- és kommunikációs technológiára. Ez szándékos: a nyílt szabványok fogalmát és tevékenységünket nem szűkítjuk csupán egy területre.