Alapszabály
A Nyílt Szabvány Szövetség
1997. évi CLVI. törvény rendelkezései szerint átdolgozott és módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt
Alapszabálya
1. szakasz
Az egyesület neve és székhelye
1.1 Az egyesület neve: Nyílt Szabvány Szövetség (a továbbiakban a “Szövetség”).
Az egyesület neve angolul: Open Standards Alliance.
1.2 A Szövetség jogállása: közhasznú szervezet.
1.3 A Szövetség székhelye: 1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 21. 3/7.
2. szakasz
A Szövetség célja és tevékenysége
2.1 A Szövetség céljai és tevékenysége:
2.1.1 közreműködés működőképes és együttműködésre képes (interoperábilis), biztonságos és reprodukálható, hatékony és újrahasznosítható rendszerek kialakításában, nyílt szabványoknak – mint kereteknek és mércéknek – megfelelő összetevők használata révén;
az ilyen rendszerek kialakítására irányuló programok és projektek katalizálása, elősegítése, segítése, kezdeményezése, tervezése és végrehajtása; e tevékenységei során
2.1.2 a felhasználók, fogyasztók érdekében a rendszerek interoperabilitásának, a személyes adatok hordozhatóságának (portabilitásának), és a felhasználók, fogyasztók információs önrendelkezésének az együttes elősegítése, ezzel együtt a rendszerek használhatóságának és átláthatóságának a növelése;
2.1.3 a köz-, a magán- és a civilszféra szereplőinek és rendszereiknek a működése és együttműködése érdekében a nyílt szabványokon alapuló tudományos és szervezeti módszerek, technológiák kutatása, fejlesztése és továbbfejlesztése, terjesztése, oktatása és hitelesítése;
2.1.4 a társadalom érdekeinek védelme érdekében a társadalom és a közigazgatás területein a szolgáltatások javítására irányuló, a nyílt szabványok használatát elősegítő minőségi közbeszéd generálása.
2.2 A Szövetség az 1997. évi CLVI. törvény („Törvény”) 26. §-ának c) pontjában meghatározott alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja:
3. tudományos tevékenység, kutatás;
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;
16. fogyasztóvédelem
2.3 A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
2.4 A Szövetség nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
2.5 A Szövetség nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. A Szövetség nevében történő adománygyűjtés csak a Szövetség írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
2.6 A Szövetség, mint közhasznú szervezet a működésének módját, az általa nyújtott szolgáltatások igénybevételi módját a Szövetség időszaki kiadványaiban és internetes honlapján teszi közzé.
2.7 A Szövetség az Elnökség és a Közgyűlés határozatait, továbbá a Szövetség beszámolóit az internetes honlapján és a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán teszi közzé.
3. szakasz
A Szövetség szervezeti formája
3.1 Jelen Alapszabályt az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint kell értelmezni, amelyek szabályozzák az egyesületek és a közhasznú szervezetek alapítását és működését.
3.2 A Szövetség szervezeti formáját tekintve egyesületként működik, jogi személyiséggel rendelkezik.
4. szakasz
Tagság
4.1 A Szövetség tagja lehet minden olyan személy, társaság, egyesület, szervezet és társulás, közigazgatási intézmény, önkormányzat, aki tevékenysége során a nyílt szabványokat támogatja, elfogadja, akit legalább két elnökségi tag tagnak jelöl, elfogadja, továbbiakban magára kötelezőnek tartja a Szövetség alapszabályát, vállalja a tagdíj rendszeres fizetését, és akinek vagy amelynek a tagságát az Elnökség előnyösnek ítéli meg a Szövetség célkitűzéseinek előmozdítása szempontjából (továbbiakban „tagok”).
4.2 A Szövetség nyílt jellegű, tagjainak száma nincs korlátozva.
4.3 Tagfelvétel
A tagjelöltnek alá kell írnia egy írásbeli felvételi kérelmet, valamint egy, a Szövetség Alapszabályát magára nézve kötelezőnek elfogadó nyilatkozatot. A felvételi kérelmet az Elnökség bírálja el, és 2/3-os szótöbbséggel hozott határozattal a jelöltet felveheti a tagok sorába. A tagsági viszonyt az elfogadó nyilatkozat átadása és a tagsági díj megfizetése hozza létre. A tagsági jogviszony elbírálásával kapcsolatban a Közgyűléshez lehet fellebbezni.
4.4 Tagok jogai és kötelezettségei
A Tagok jogai:
(i) részt vehetnek a Szövetség tevékenységében és rendezvényein;
(ii) szavazati joggal rendelkeznek a Közgyűlésen;
(iii) választhatnak és választhatók a Szövetség szerveibe;
(iv) honlapjuk nyitóoldalán vagy attól legfeljebb 1 kattintás távolságra jelezhetik tagságukat, ez esetben a Szövetség honlapjának nyitóoldalára, hivatalos állásfoglalásaira, és az általuk vagy valamely munkatársuk által vezetett Munkacsoport vagy projekt dokumentumaira mutató linket ugyanott kell elhelyezniük;
(v) sorszámmal ellátott tagsági igazolványt használhatnak;
(vi) az Elnökség tagsági jogviszonyt érintő határozatai ellen a Közgyűléshez fellebbezhetnek; valamint
(vii) jogosultak a Szövetség működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az Elnökséggel történt előzetes egyeztetés alapján betekinteni.
A Tagok kötelezettségei:
(i) az Alapszabály betartása;
(ii) a Közgyűlés és az Elnökség határozatai végrehajtásában való közreműködés;
(iii) a tagsági díj fizetése;
(iv) részvétel egy vagy több Munkacsoport munkájában vagy projektben.
4.5 A tagsági jogviszony megszűnik:
(i) természetes személy tag halálával, egyéb tag esetén jogutód nélküli megszűnéssel;
(ii) a tag kizárásával;
(iii) a tag lemondásával.
4.5.1 Az Elnökség határozatával kizárja a Szövetség tagjai közül azt a tagot,
- akinek magatartása vagy tevékenysége a Szövetség céljaival, a Közgyűlés vagy az Elnökség határozataival ellentétes, vagy azok elérését veszélyezteti, illetve súlyosan megsérti az Alapszabály rendelkezéseit;
- aki olyan tevékenységet végez, amely a Szövetség által nyilvánosan támogatott nyílt szabványok érvényre juttatását veszélyezteti;
- aki az 5.2 pont szerint tagdíj-elmaradást halmoz fel;
- aki ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indul.
Az érintett tag az Elnöktől 15 nappal előzetesen értesítést kap arról, hogy az Elnökség a kizárást tárgyalni fogja, és meghívót kap az Elnökség ülésére. A kizárás ügyében való döntést nem akadályozza, ha a tag, akinek kizárását az Elnökség tárgyalja, sem személyesen, sem képviselője útján nem jelenik meg az Elnökség ülésén. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos elnökségi határozat ellen 15 napon belül a Közgyűléshez fellebbezhet.
4.5.2 Lemondás a tagsági viszonyról
A tagok az Elnöknek küldött írásbeli értesítéssel mondhatnak le tagságukról. Amennyiben a lemondásra igazolhatóan legalább 1 hónappal a tagsági díj megfizetésének esedékessége előtt kerül sor, a tag a következő tagsági díj megfizetésére nem köteles.
5. szakasz
A Szövetség vagyona és gazdálkodása
5.1 Éves tagdíjak
A tagok éves tagdíját a Közgyűlés állapítja meg a közgyűlési jegyzőkönyv mellékletét képező, a Közgyűlés által külön elfogadott Tagdíjszabályzattal. A tagság első évében az új tag a felvételétől számított arányos tagdíj fizetésére köteles, opcionálisan egész éves tagdíjat fizethet, megfizetése a tag felvételekor esedékes. Az ezt követő éves tagdíjak minden évben január 1-jén esedékesek, és január 8-ig egy összegben a Szövetség pénztárába befizetendők vagy számlájára átutalandók. Az éves tagdíj vagy annak bármekkora része nem visszatéríthető. A Szövetség megalakulásakor a tagok a megalakulástól számított arányos tagdíj fizetésére kötelesek, opcionálisan egész éves tagdíjat fizethetnek, megfizetése a Szövetség jogerős bírósági bejegyzésekor esedékes. A Szövetség megalakulását követő bármely Közgyűlés tagdíjat változtató határozata következő év január 1-jétől hatályos.
5.2 Tagdíj elmaradás
Amennyiben a Szövetség valamely tagja a jelen Alapszabály 5.1 pontjában meghatározott időpontig nem fizeti meg a tagdíját, az Elnök köteles a tagdíjfizetési kötelezettségére írásban felszólítani. Amennyiben a tag az Elnök írásbeli felszólításának kézhezvételétől számított 30 napon belül sem tesz eleget kötelezettségének, a tagsági jogviszonyából eredő jogait a tagdíj megfizetéséig nem gyakorolhatja. Amennyiben a tag a tagdíjat az esedékességtől számított 3 hónapig nem fizeti meg, az Elnökség köteles kizárási eljárást lefolytatni ellene.
5.3 Számvitel és könyvvizsgálat
Az Elnök kötelessége a Szövetség bevételeinek és kiadásainak, valamint a Szövetség eszközei és forrásai nyilvántartásának vezetése.
Az Elnök köteles az előző beszámoló óta eltelt időszak megfelelően összeállított eredmény-kimutatást előterjeszteni az Elnökségnek, valamint köteles ismertetni az elkészített éves beszámoló és közhasznúsági jelentés adatait. A Szövetség számviteli dokumentumait a magyar jogszabályokkal összhangban kell elkészíteni. Az éves beszámolót a magyar jogszabályokkal összhangban kell auditálni. Az Elnökség az eredmény-kimutatást elfogadás után a beszámoló részeként terjeszti a Közgyűlés elé. Az éves beszámoló elfogadásához a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
5.4 Gazdálkodás
A Szövetség a Közgyűlés által elfogadott éves költségvetés alapján gazdálkodik, az üzleti év a naptári évnek felel meg.
A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
A Szövetség által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők, és annak odaítélését a Közgyűlés által jóváhagyott szabályzat alapján a Szövetség pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelet pályázat). A színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. A Szövetség a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a Szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
A Szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, vállalkozása fejlesztéséhez közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel, befektetési tevékenységet csak a Közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat. A Szövetség a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani. A Szövetség részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. A Szövetség a gazdálkodásáról a Törvény és a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően olyan nyilvántartást és könyvelést köteles vezetni, amelyből gazdálkodási tevékenysége nyomon követhető, a tagok által iratbetekintés során ellenőrizhető. A Szövetség internetes honlapján az éves beszámolóhoz bárki szabadon hozzáférhet.
A Szövetség az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít. A Szövetség éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet (Törvény 19.§ (4)).
A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A Szövetség a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg a közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
6. szakasz
A Szövetség szervezeti felépítése
6.1 A Szövetségnek alábbi szervei vannak:
Közgyűlés
Elnökség
Felügyelő Bizottság
Munkacsoport
6.2 Elnökség
Az Elnökség tagjai: az Elnök, a 2 Általános Alelnök, valamint további 6 Alelnök az alábbiak szerint:
1. Stratégiai és PR Alelnök;
2. Minőségi reform és folyamatszabályozási Alelnök;
3. Interoperabilitási, portabilitási és használhatósági Alelnök;
4. Vizualizálási, szimulációs és transzparencia Alelnök;
5. Jogi infrastruktúra és implementáció Alelnök;
6. Informatikai infrastruktúra és implementáció Alelnök.
Elnökség tagjainak megválasztása:
Az Elnökség tagjait a Szövetség tagjai közül az Éves Közgyűlés választja 1 éves időtartamra, a tagság megújítható. Elnökségi tagot Közgyűlés hívhat vissza. Az Elnökségi tag visszahívása a tagok legalább 20 százalékának az Elnökséghez benyújtott írásbeli kérelmével kezdeményezhető. Az Elnökség a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles összehívni a Közgyűlést, a meghívóban előre tájékoztatva a tagokat a visszahívási szándékról.
Kezdeményezni lehet az Elnökségi tag visszahívását ha:
- feladatát egy fél évet meghaladóan egyáltalán nem, vagy nem megfelelően látja el;
- a Szövetség alapszabályát súlyosan megsérti;
- a Szövetség céljait veszélyeztető magatartást tanúsít vagy tevékenységet folytat; vagy
- tisztségére méltatlanná válik.
A visszahívást kimondó közgyűlési határozat meghozatala előtt a jelen levő Elnökségi tagnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy védekezését és álláspontját a Közgyűlés előtt ismertesse. A Közgyűlés visszahívást kimondó határozata 30 napon belül bíróság előtt megtámadható. Az alakulás évében az Alakuló Közgyűlés az Elnökség tagjait a következő Éves Közgyűlésig választja.
A Közgyűlés minden évben választ 1 elnökségi póttagot. Amennyiben az Elnökség tagjai közül valamelyikük tisztsége idő előtt megszűnik, az Elnökségben a póttag lép helyére. Amennyiben a megszűnt tisztségű elnökségi tag volt abban az évben az Elnök, az egyik Általános Alelnök lép helyére, és a póttag Általános Alelnöki pozícióba kerül.
Jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság abban az esetben jelölhető elnökségi tagságra, ha az Elnökség munkájában a jelölésben meghatározott képviselője útján vesz részt. Amennyiben a képviselője jogviszonya megszűnik a jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban, a jogi személy elnökégi tagsági helye ezzel egyidejűleg megszűnik.
Az Elnökség tagja nem lehet az a személy, aki 2 éven belül megszűnt olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
Az Elnökségi tag, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az Elnök és az Alelnökök a Szövetség vezető tisztségviselői.
Az Elnökség feladatai:
Az Elnökség a Közgyűlések között irányítja a Szövetség működését. Az Elnökség a Közgyűlésnek felel tevékenységéért, az Éves Közgyűlésen beszámolási kötelezettsége van. Üléseinek állandó meghívottjai tanácskozási joggal a projektvezetők és az elnökségi póttag. A Felügyelő Bizottság tagjai az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek. Az Elnökség tagjai e munkájukat ellenszolgáltatás nélkül látják el.
Az Elnökség felelős a Szövetség éves stratégiájának (beleértve a stratégia éves frissítéseinek) és feladattervének kidolgozásáért, a Közgyűlés által elfogadott éves stratégia és feladatterv végrehajtásáért, ennek érdekében a tagok közös taktikájának, beleértve együttműködési és partneri megállapodások megkötésének a koordinálásáért, továbbá a Munkacsoportok hatékony munkájának biztosításáért, a Felügyelő Bizottsággal egyeztetve a Minőségbiztosítási Kódex elkészítéséért és Közgyűlés elé terjesztéséért. Az Elnökség legalább 3 havonta ülésezik, ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség üléseit az ülést megelőzően legalább 3 nappal az Elnök hívja össze írásban a napirend elektronikus levélben történő megküldésével. Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Az Elnökség ülései nyilvánosak, de a nyilvánosságot az üléseiről kizárhatja személyhez fűződő jogok vagy adatvédelem céljából. Határozatait egyszerű szótöbbséggel – kivéve a tagfelvételt, amely esetben 2/3-os szótöbbséggel -, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
Az Elnökség további főbb feladatai:
6.2.1 Közgyűlések összehívása, vezetése, jegyzőkönyv felvétele, határozatok nyilvántartásának vezetése;
6.2.2 Az Elnök számviteli és könyvvizsgálati tevékenységének ellenőrzése;
6.2.3 Közgyűlésen felvethető napirendi pontok összegyűjtése, előterjesztése, kiküldése;
6.2.4 Tagfelvételi kérelem elbírálásáról, lemondás elfogadásáról, továbbá a tagság kizárással történő megszűnéséről szóló eljárás lefolytatása és határozat meghozatala;
6.2.5 Tagok irat-betekintési lehetőségének és módjának megteremtése;
6.2.6 Döntéshozatal az Alapszabály által hatáskörébe utalt kérdések tekintetében.
Az Elnökség köteles a Közgyűlés vagy az Elnökség által meghozott határozatokat, amennyiben azok konkrét személlyel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak, tértivevényes ajánlott levél útján az érintett(ek) részére megküldeni.
Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján:
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
6.3 Elnök
Az Elnököt az Éves Közgyűlés választja, a jelöltnek a Szövetség javasolt stratégiájára és projektjeire vonatkozó programja ismeretében, az alakulást követő év kivételével kizárólag azon tagok közül, akik közül a megelőző 3 évben egyikük sem volt Elnök. Az Elnök e munkáját ellenszolgáltatás nélkül látja el. Az alakulás évében az Alakuló Közgyűlés az Elnököt a következő Éves Közgyűlésig választja. Az Elnököt a Közgyűlés hívhatja vissza.
Az Elnök felelős a Szövetség éves stratégiája kidolgozásának az előkészítéséért és az Elnökség elé terjesztéséért, a mindenkori stratégia és feladatterv végrehajtásának a koordinálásáért és ellenőrzéséért, az Elnökség éves beszámolójának elkészítéséért, a Szövetség működésével, beleértve együttműködési és partneri megállapodásaival kapcsolatos mindennapos gazdasági és adminisztratív teendők elvégzéséért, valamint a tagok és harmadik személyek irányába teljesítendő információs és koordinációs szolgáltatások teljesítéséért a jelen Alapszabály rendelkezései szerint. Saját munkája és az Elnökség munkája segítésére szerződéssel megbízhat olyan tagot, aki az Elnökségnek és a Felügyelő Bizottságnak nem tagja. Felelős a Munkacsoportok, projektek és megbízottak munkája, ill. működése hatékonyságának az ellenőrzéséért, továbbá a megbízottak és a projektek hatékony működésének biztosításáért.
Az Elnök további főbb feladatai:
6.3.1 Döntéshozatal az Alapszabály által hatáskörébe utalt kérdések tekintetében;
6.3.2 Tagdíjfizetési felszólítás kiküldése;
6.3.3 Kizárás kezdeményezése;
6.3.4 A Szövetség valamely megbízottjának, Munkacsoportjának vagy projektjének a Szövetség nyilvános internetes honlapján található tevékenysége és a Minőségbiztosítási Kódex összevetése alapján megítélt 3 hetes inaktivitása vagy érdemi hozzájárulás hiánya esetén, az érintettnek lehetőség biztosítása az okok feltárására és az Elnökséggel közös megoldás keresésére, e probléma legközelebbi fennállása esetén pedig annak megoldása, ill. javaslattétel a megoldásra;
6.3.5 Rendkívüli Közgyűlés összehívása;
6.3.6 Közgyűlésen napirendi pontok felvételéről való döntés.
6.4 Felügyelő Bizottság
Mivel a Szövetség éves bevétele várhatóan meg fogja haladni az ötmillió forintot, a Törvény 10. § (1) bekezdésének megfelelően a Közgyűlés Felügyelő Bizottságot választ 3 éves időtartamra a tagok közül. A Felügyelő Bizottság minden tagja és elnöke e munkáját ellenszolgáltatás nélkül végzi. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Szövetség működését és gazdálkodását. Működése során jogosult a Szövetség irataiba és könyveibe betekinteni, azokat megvizsgálni, az Elnöktől és az Elnökség más tagjaitól jelentést, a Szövetség munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérni. Munkáját mind a tagok, mind az Elnökség támogatni kötelesek. A Felügyelő Bizottság az általa végzett belső ellenőrzési feladatok tekintetében felelősséggel csak a Közgyűlésnek tartozik, munkájáról köteles az Éves Közgyűlésnek beszámolni. A Felügyelő Bizottság bármely tagját a Közgyűlés hívhatja vissza. A Felügyelő Bizottsági tag visszahívása a tagok legalább 20 százalékának az Elnökséghez benyújtott írásbeli kérelmével kezdeményezhető. Az Elnökség a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles összehívni a Közgyűlést, a meghívóban előre tájékoztatva a tagokat a visszahívási szándékról.
Kezdeményezni lehet a Felügyelő Bizottsági tag visszahívását ha:
- feladatát egy fél évet meghaladóan egyáltalán nem, vagy nem megfelelően látja el;
- a Szövetség alapszabályát súlyosan megsérti;
- a Szövetség céljait veszélyeztető magatartást tanúsít vagy tevékenységet folytat; vagy
- tisztségére méltatlanná válik.
A visszahívást kimondó közgyűlési határozat meghozatala előtt a jelen levő Felügyelő Bizottsági tagnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy védekezését és álláspontját a Közgyűlés előtt ismertesse. A Közgyűlés visszahívást kimondó határozata 30 napon belül bíróság előtt megtámadható.
A Felügyelő Bizottság 7 tagból áll. A tagok maguk közül Felügyelő Bizottsági Elnököt választanak. A Felügyelő Bizottság legalább 6 havonta ülésezik, az ülést a Felügyelő Bizottság Elnöke hívja össze az ülést megelőzően legalább 3 nappal írásban a napirend elektronikus levélben történő megküldésével. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint fele – legalább 4 tag – jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Ügyrendjét maga határozza meg.
Főbb tevékenysége körébe tartozik a határozatok, illetve a költségvetés végrehajtásának ellenőrzése, a Szövetség hivatalos állásfoglalásai és kiadványai minőségének ellenőrzése a Szövetségnek a Felügyelő Bizottság és az Elnökség által együttesen kidolgozott és a Közgyűlés által elfogadott Minőségbiztosítási Kódexe alapján, a tagok panaszainak kivizsgálása és a Közgyűlés elé terjesztése döntés végett.
A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
(a) a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy az alapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy a következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé; illetve
(b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó körülmény merült fel.
Ha az Elnökség a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – nem hívja össze a Közgyűlést, úgy arra a Felügyelő Bizottság is jogosult.
Ha a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget.
Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja vagy elnöke aki
- az Elnökség tagja,
- a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
- a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül (kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást), illetve
- a fenti pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
Az Felügyelő Bizottság tagja nem lehet az a személy, aki 2 éven belül megszűnt olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
Az Felügyelő Bizottsági tag, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai a Szövetség vezető tisztségviselői.
6.5 Munkacsoport
A Szövetség tevékenysége programalapú szervezetben folyik; a programok a jelen Alapszabály 6.2 pontjában meghatározott Alelnökök irányítása alatt funkcionális felosztáson alapuló Munkacsoportokban folynak.
Az adott Munkacsoportba történő belépéshez szükséges, hogy a tag az illetékes Alelnöknél írásban jelezze, hogy a Munkacsoport tagja kíván lenni. Egy tag több Munkacsoport tagja is lehet.
A Munkacsoportok a programjukat a Szövetség mindenkori stratégiája alapján projektek által váltják valóra. Projekt vagy projektben való részvétel (a továbbiakban együtt: „projekt”) indítható egy Munkacsoport – amely ettől kezdve a projektért felelős Munkacsoport – vagy az Elnökség kezdeményezésére, az Elnökség kezdeményezése esetén a projektért felelős Munkacsoport kijelölésével, projektvezető felkérésével és a felkérés elfogadásával, valamint az Elnökség és legalább a projektért felelős Munkacsoport előtti, a projekttervet tartalmazó prezentációra vonatkozó határidő elfogadásával egyidejűleg. A projektben a tervezés és a végrehajtás során több Munkacsoport is együttműködhet. A projekt vezetője a projektért felelős Alelnök, kivéve, ha az ő javaslatára az Elnök határozott időtartamra, de nem több mint egy évre más tagot bíz meg a projektvezetői feladatok ellátásával, akit az Elnök hívhat vissza; az Elnök nem lehet projektvezető. A projektvezető e munkájáért nem kap pénzt, kivéve, ha az Elnökség a projektterv alapján másképp dönt.
Amennyiben az Alelnök vagy projektvezető természetes személy valamely jogi személynek a vezető beosztású munkatársa, akkor a Munkacsoport ill. projektje munkájába e jogi személyt is javasolt bevonnia.
A Munkacsoport programjának és projektjei fázisainak végrehajtása és minden dokumentuma eleget kell, hogy tegyen a Minőségbiztosítási Kódex rendelkezéseinek.
7. szakasz
Éves Közgyűlés, Rendkívüli Közgyűlés
(együtt vagy bármelyik külön: “Közgyűlés(ek)”)
7.1 Éves Közgyűlés
A Szövetség legfőbb szerve a Közgyűlés. A Szövetség évente legalább egyszer ülésezik. Ülései nyilvánosak. Éves Közgyűlését minden évben, az Elnök által meghatározott időpontban, február 11. és 28. napja között tartja.
Az Éves Közgyűlés célja, hogy az Elnökség által előterjesztett éves beszámolót, valamint az éves stratégiát elfogadják, illetve az Elnököt és az Elnökség más tisztségviselőit megválasszák, továbbá bármilyen más olyan ügyet megtárgyaljanak, amelyet bármely tag a jelen Alapszabály 7.2 pontjának megfelelően indítványozott.
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik továbbá:
7.1.1 Az alapszabály megállapítása és módosítása;
7.1.2 A társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása;
7.1.3. Az Elnökség és Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása;
7.1.4. Az éves stratégia és feladatterv elfogadása;
7.1.5. Az éves költségvetés megállapítása;
7.1.6. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása;
7.1.6. A tagsági díj megállapítása és a Tagdíjszabályzat elfogadása;
7.1.7. Tisztségviselők megválasztása és visszahívása;
7.1.8. A Minőségbiztosítási Kódex elfogadása;
7.1.9. Döntés mindazon ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.
7.2 Közgyűlésről szóló értesítés, indítványtétel
Az Éves Közgyűlésről szóló értesítést elektronikus levélben a tagok nyilvántartott címére kell megküldeni és a Szövetség honlapján kell közzétenni az Éves Közgyűlés előtt legalább 15 nappal. Az értesítés a feladás időpontjában tekintendő kézbesítettnek.
Bármely tag jogosult a tárgyév január 10-ig indítványt tenni az Éves Közgyűlésen megtárgyalandó napirendi pontokra. Az indítványt az Elnökséghez kell írásban benyújtani. Amennyiben egy adott kérdés napirendre történő felvételét a szavazati jogok összesen legalább 10%-ával rendelkező tagok indítványozzák, az Elnökség köteles felvenni a napirendi pontok közé. Amennyiben az indítványt a szavazati jogok 10%-nál összesen kevesebb számú szavazati joggal rendelkező tagok terjesztik elő, az Elnökség köteles az Elnök elé terjeszteni az indítványt. Ebben az esetben az Elnök dönt arról, hogy az indítványozott kérdést felveszik-e az Éves Közgyűlés napirendjére.
Az Elnökség az Éves Közgyűlés előtt legalább 15 nappal köteles minden egyes tagot a Közgyűlésről írásban értesíteni, megjelölve a Közgyűlés időpontját és helyét, valamint a tárgyalandó napirendet.
7.3 Szavazati jog a Közgyűléseken
A tagok 1-1 szavazattal rendelkeznek a Közgyűléseken.
7.4 Határozatképesség és szavazás
A Közgyűlés határozatképes, ha a Közgyűlésen a szavazati joggal rendelkező tagok több, mint fele (legalább 50%-a + 1 tag) jelen van. A természetes személyek személyesen, a nem természetes személyek képviselőik útján szavazhatnak.
Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés nem határozatképes, az ezen okból elhalasztott Közgyűlést követő, a közgyűlési meghívóban megjelölt időpontra összehívott megismételt Közgyűlés („Megismételt közgyűlés”) az előző Közgyűlés napirendjét illető kérdésekben határozatképesnek tekintendő. Az eredeti közgyűlési meghívóban a távolmaradás fent megjelölt következményeire figyelmeztetni kell a tagokat.
A szavazásra bocsátott minden kérdésben a Közgyűlés kézfelemeléssel történő, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel (szavazati többséggel) hoz határozatot, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Kivételt képez ez alól az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjainak a megválasztása, amely egyszerű szótöbbséggel (szavazati többséggel), de titkos szavazással történik, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni; továbbá a Szövetség feloszlása, más társadalmi szervezettel történő egyesülés kimondása, amelyhez nyílt szavazás és a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége (szavazati többsége) szükséges.
7.5 A Szövetség Rendkívüli Közgyűlései
Rendkívüli Közgyűlést az Elnök, vagy távollétében az egyik Általános Alelnök hívhat össze. A Rendkívüli Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha azt a szavazati jogok összesen legalább 15%-ával rendelkező tagok írásban kérik. A kérelemben meg kell indokolni a Rendkívüli Közgyűlés összehívásának okát, és közölni kell a tervezett napirendi pontokat.
A tagokat a Rendkívüli Közgyűlésről a Rendkívüli Közgyűlés időpontját legalább 7 nappal megelőzően, írásban kell értesíteni, a Rendkívüli Közgyűlés helyének, időpontjának és napirendjének megjelölésével.
A Rendkívüli Közgyűlés határozatképességére vonatkozó szabályok megegyeznek az Éves Közgyűlés határozatképességének fenti, 7.4 pontban leírt szabályaival.
A Rendkívüli Közgyűlés csak az előzetesen javasolt napirendi pontokat tárgyalhatja.
7.6 Az Éves Közgyűlés és a Rendkívüli Közgyűlés elnöke
Minden Közgyűlést az Elnöknek, vagy távollétében az egyik Általános Alelnöknek kell levezetnie. A levezető elnöknek szavazategyenlőség esetén döntő szavazata van.
8. szakasz
Vegyes rendelkezések
8.1 A Jegyzőkönyv, nyilvántartás
Az Elnökség köteles a Közgyűlés és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartást vezetni (Határozatok Gyűjteménye), amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, továbbá a döntést támogatók és ellenzők aránya (nyílt szavazás esetén személye) megállapítható.
A Szövetség és bármely szerve ülésének, továbbá a Közgyűlés jegyzőkönyvét az Elnökségnek kell vezetnie, és a levezető elnöknek, valamint két olyan jelen lévő tagnak, akik közül egyik sem Elnökségi tag, aláírásával kell hitelesítenie.
Minden tag, aki szót kap, kérheti, hogy véleményét jegyzőkönyvezzék.
A jegyzőkönyvet alkalmas időben, az Elnökséggel előre egyeztetve a Szövetség minden tagja megtekintheti.
8.2 A Szövetség képviselete és az aláírási jogosultság
A Szövetséget képviselni és a Szövetség nevében jognyilatkozatot tenni az Elnök, távollétében az Általános Alelnökök önállóan jogosultak. A Szövetség bankszámlájával való rendelkezésre az Elnök, távollétében az Általános Alelnökök önállóan jogosultak.
8.3 A Szövetség irataiba történő betekintés
A Szövetség, mint közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba bárki betekinthet, amennyiben ez nem sérti a személyiségi jogokat, illetve az adatvédelmet. Az iratokba való betekintés lehetőségét az Elnökség köteles biztosítani az érdeklődő számára előzetes időpont egyeztetést követően, a Szövetség székhelyén, felügyelet mellett. A Szövetség által nyújtott cél szerinti juttatások, valamint a Szövetség közhasznúsági jelentése bárki által megismerhetők.
8.4 A Szövetség megszűnése
A Szövetség megszűnik, ha:
8.4.1 feloszlását a Közgyűlés a jelen levő szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados szótöbbségével (szavazati többségével) kimondja;
8.4.2 az arra jogosult szerv feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja;
8.4.3 más egyesülettel egyesül.
Abban az esetben, ha a Szövetség megszűnik, a szabályszerűen felmerült összes tartozás és kiadás megfizetése után fennmaradó vagyont a tagok által a Közgyűlésen meghatározandó módon jótékony célra kell adományozni. A tagok kötelezettsége csak az esedékes, de még nem teljesített tagsági díjak megfizetésére korlátozódik.
9. szakasz
Módosítások és átalakulás
A jelen Alapszabály elfogadásához, illetve bármely módosításához Közgyűlésnek a jelen levő szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados szótöbbségével (szavazati többségével) elfogadott határozata szükséges, amelyet az Elnökség a szavazati jogok összesen legalább 20%-ával rendelkező tagok előterjesztése alapján terjeszt a Közgyűlés elé, feltéve, hogy a javasolt módosításokról szóló értesítést minden tag a Közgyűlésre szóló meghívóval együtt megkapta.
A Szövetség pártpolitikai és vallási tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól és egyházaktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, valamint nem állít jelölteket az országgyűlési, az önkormányzati, és az európai parlamenti választásokon.
A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadók.
A jelen Alapszabály annak elfogadásának napján lép életbe.
Budapest, 2010. szeptember 1.