Nyílt Szabvány Szövetség

Köszönöm Kálmánnak a designt.

A februári meetupunkat február 27-én szombaton 8(!) órakor, a Newtech
Meetup-os és a Pecha Kuchás közös születésnapon, a Merlinben (Gerlóczy utca 4.) tartjuk. Többek
között a Szövetség egyik alelnöke, Maróy Ákos (“Metaverse Exchange
Protocol – Virtuális világok áthidalása”), és én (“Nyílt szabványok
Magyarországon: hol tartunk, merre tovább, és hogyan segíthetsz?”) is
előadunk; a tavalyi tapasztalatok alapján utána nagy buli várható. A beugró 1000 ft.

Gyertek!

Most, hogy már hatályba is lépett a törvény és híre is terjedt a világban, hogyan tovább?

Mert ne legyünk naivak: csupán egy törvénytől semmi sem lesz nyílt szabványos.

Reaktív kérdéseink: Mik a veszélyek, honnan jönnek, hol támadhatnak, és hogyan védekezhetünk ellenük?

Proaktív kérdéseink: Hogyan segíthetjük elő, hogy az állami és a gazdasági szereplőknek érdekük legyen az átállás?

Röviden: Ki mit gondol arról, hogy hol tartunk és mi a teendő?

Ezzel foglalkozik a Januári Nyissz-Meetup.

Gyertek!

A hatályos törvények között megtaláltuk az E-közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. tv. módosított szövegét:

j.mp/torveny

A linken március 31-ig láthatók lesznek a kis sárga mutatók, hogy hol változott a szöveg.

Tényleg minden ott van, amit elfogadtak

Tisztelt Elnökségi / Felügyelő Bizottsági tag!

A kéthavonta rendszeresen, a páratlan hónapok negyedik péntekén
(2010ben január 22, március 26, május 28, szeptember 24 és november 26)
megrendezése kerülő Elnökségi ülések
közül az első Elnökségi ülést

2010. január 22-én pénteken reggel 7:55-re hívom össze,

az OTP székházába (az eddigiektől eltérően nem az OTP Alapkezelő székházába!)
Cím: Budapest, V. kerület Nádor utca 16., Braun Péter irodája
Térkép: j.mp/otpszekhaz

Napirend:
1. Fejlemények (lásd: nyissz.hu)
2. Stratégia
3. Projektek
4. Kommunikáció
5. Közgyűlés
6. Tagfelvétel
7. Egyebek

Az Elnökségi üléssel egyidőben és egy helyre Felügyelő Bizottsági ülést is összehívok.

Kérem, jelenlétével tisztelje meg az ülést.

Részvételi szándékát a mazsa dot peter at nyissz.hu és a
hamecz dot istvan at nyissz.hu címen jelezze.

Tisztelettel:

Hamecz István
Elnök

Hungarian Parliament has made the use of open standards mandatory by law in the intercommunication between public administration offices, public utility companies, citizens and voluntarily joining private companies, conducted via the central governmental system.

This week the Hungarian Parliament amended Act LX of 2009 on electronic public services. Below is a summary in 10 points of the amendment that makes the use of open standards mandatory.

Definitions:

Central system: the ‘nervous system’ of information and communication, operated by a company appointed by the Government.

Central system users: entities using the central system on a statutory or voluntary basis, including public administration offices, public utility companies, other companies and individuals and the IT systems thereof.

Portals: The central system can be accessed via portals (interfaces).

1. The good properties of portals (interfaces), listed below, will hereafter be set out by law.

What are the benefits?

However well the properties of the portals are defined, unless they are guaranteed by law, they will fail to deliver results in the long run.

2. The portals are standard, like wall sockets

What are the benefits?

Any device using a standard plug can be connected to the electric power supply by means of a wall socket. Connecting a television set or a refrigerator to the mains does not require the expertise of an electrician. And if the refrigerator is unplugged and a television plugged in instead, the television will work, too.

Similarly, the two types of portal set out by Hungarian legislation (the administrative portal and the client portal serving individual users) will function as statutory standard ’sockets’ in intercommunication between computers.

3. ‘Information sockets’ can be used to connect computers

What are the benefits?

We no longer need to download information concerning us ‘manually’ one by one through the information ’sockets’; instead, we can use software to do it for us automatically. Through the sockets the central system can operate seamlessly with the other IT and communication systems.

Consequently, we do not necessarily have to use the interface of the central system; we can access information concerning us with the help of user-friendly applications.

4. The standards governing connection to the sockets are public

Anybody can set up an information socket: the specifications of the portals of the central system are public, anybody can access them free of charge.

What are the benefits?

What this means is that they do not have to be connected to the central system, but rather, anybody can set up standard sockets enabling others to connect to their system.

By means of the sockets, not only can the central system operate seamlessly with the other IT and communication systems, but also these systems with each other.

Also, it supports the development of connections vertical (between the central system and other systems) and horizontal (other systems among each other). This dilutes the centralised role of the central system.

Nevertheless, there is much yet to be done to have the specifications of sockets established in the future more by means of a public process rather than exclusively by the government.

5. Public-benefit and royalty-free sockets

The sockets can not only be known publicly, but also used royalty-free and without any other restriction. Nobody can charge fees for the use of the socket standards.

Accordingly, by means of the sockets, IT and communication systems can operate together seamlessly – technically and financially.

What are the benefits?

It is public knowledge that setting up standards and subjecting their use to the fulfilment of conditions is a big earner.

This would be an opportunity the company appointed by the Government to operate the central system could theoretically take by persuading the Government to charge fees for the use of the sockets.

However, this opportunity has been excluded by the amendment.

6. The sockets are free of charge

The law explicitly states that no fees may be charged for the use of the sockets (that is, the system interfaces of the administrative and client portals).

What are the benefits?

It creates an unambiguous situation.

7. Sockets are competition-neutral and consequently allow for real interoperability

Sockets can be used regardless of whether the IT systems of interconnecting organisations and individuals use

open-source software (that is, one whose code is publicly knowable and useable) or

closed-source software (that is, one whose code remains private property).

Provided they use these sockets, the IT systems of connecting organisations and individual users will be able to communicate not only with the central system, but – regardless of the operation system they use – with each other, making them interoperable.

This contributes to real competition between open source and closed source software.

8. The open-standard socket has been included in Hungarian legislation.

The open-standard ’socket’, as described above has been defined and included in Hungarian legislation under the term of ‘portal complying with the requirements of benefiting the public’.

What are the benefits?

It can be quoted in other contexts (e.g. in other legislation).

9. Already it can be used to enhance, for example, the data protection and privacy of citizens

Using the central system does not necessarily require the use of the interface of the central system: provided data protection requirements (applicable to all entities involved) are met, anybody can create user-friendly applications to enhance the flow of information between citizens and the central system.

What are the benefits?

For example, applications can be created to help the citizens, free of charge and in a user-friendly way, in finding out all the information and documents concerning them, held by public administration offices – as well as by public utility companies and, in general, the central system and all of its users.

10. It can be the basis for further co-operation

The Open Standards Alliance (http://nyissz.hu) initiating the amendment aims to promote the spread of monopoly-free markets that foster the development of interchangeable and interoperable products generated by open standards, and, consequently, broad competition markets.

To that end, the Alliance will co-operate with the government, provided their aims coincide. In the near future,

it wishes to render more transparent the process of granting benefits and allowances to citizens through the existing 93 channels – for the benefit of taxpayers, beneficiaries and the government. The first step in that direction was the open-standard amendment outlined above. In an effort to keep heading in the right direction, the Alliance will initiate collaboration between representatives of local governments, public utility companies, consumer protection bodies and the government.

in spite of EU tendencies the Alliance seeks to make its approach – interoperability based on publicly defined open standards – the EU norm under the Hungarian presidency of the European Union in 2011. To that end, it will promote public collaboration – possibly between every interested party, civil and political organisation in the European Union.

A magyar országgyűlés a heti ülésszakán törvényileg kötelezővé tette a nyílt szabványok alkalmazását a Magyarországi hivatalok, közműszolgáltatók, állampolgárok és önként csatlakozó magáncégek egymás közötti, a központi állami rendszeren keresztül folyó kommunikációjában.

E bejegyzés 10 pontban foglalja össze a témában kevésbé szakértők számára az E-közszolgáltatásról szóló (2009. évi LX.) törvény módosításának jelentőségét. Különös tekintettel a pénztárcádra:)

(Szereplők:) Központi rendszer: informatikai és kommunikációs “idegrendszer”, amit a mindenkori kormány által kijelölt cég üzemeltet. A Központi rendszerhez csatlakozók: akik kötelezően, vagy jogosultként saját elhatározásukból csatlakoznak a Központi rendszerhez: hivatalok, közműszolgáltatók, más cégek, egyének, és mindezek informatikai rendszerei. Kapuk: a “Kapukon” (“interfész”-eken) keresztül lehet csatlakozni a Központi rendszerhez.

1. A Kapuk (“interfész”-ek) lent felsorolt jó tulajdonságait a továbbiakban törvény rögzíti

Miért jó ez?

Legyenek bármilyen jó tulajdonságai a Kapuknak, ha azokat nem garantálja törvény, akkor ezen jó tulajdonságokkal hosszabb távon nem számolhatunk.

Mostantól a Kapuk lent meghatározott jó tulajdonságait törvény rögzíti.

2. A Kapuk szabványosak, azaz “konnektor” jellegűek

Miért jó ez?

Az elektromos hálózat konnektoraihoz bármilyen gépet csatlakoztathatunk, amely szabványos dugót használ. Nem kell villanyszerelőnek lenni ahhoz, hogy rákössünk egy tévét vagy egy hűtőt az elektromos hálózatra. Sőt, ha a konnektorból kihúzzuk a hűtőt, és tévét dugunk a helyére, a tévé is minden további nélkül működni fog.

A kétféle Kapu, amit a magyar törvények határoznak meg (a “Hivatali kapu” és az egyéni felhasználókat kiszolgáló “Ügyfélkapu”) ugyanígy, törvényileg szabványos “konnektorok” lesznek a számítógépes kommunikáció számára.

3. A konnektorok alkalmasak a számítógéppel való csatlakozásra

Miért jó ez?

Mert az informatikai “konnektorokon” keresztül nem kézzel, egyesével kell lekérdezni a ránk tartozó adatokat, hanem lehet olyan programokat használni, amelyek ezt automatikusan megteszik helyettünk. A konnektorokon keresztül a Központi rendszer technológiailag akadálytalanul működhet együtt a többi informatikai és kommunikációs rendszerrel.

Így nem feltétlenül a Központi rendszer felületét kell használnunk: a ránk tartozó információkhoz felhasználóbarát alkalmazások segítségével férhetünk hozzá.

4. A konnektorokhoz való csatlakozás szabványai nyilvánosak

Bárki készíthet konnektort: a Központi rendszer Kapuinak specifikációi nyilvánosak, azokat bárki ingyen megismerheti.

Miért jó ez?

Mert így nem csak a Központi rendszerre csatlakozók, hanem bárki kiépíthet szabványos konnektorokat, hogy saját rendszeréhez mások is csatlakozhassanak.

A konnektorok segítségével nem csak a Központi rendszer működhet együtt akadálytalanul a többi informatikai és kommunikációs rendszerrel, hanem azok is egymással.

Ez a vertikális (Központi rendszer és többi rendszer közötti) kapcsolódások mellett támogatja a horizontális (a többi rendszer egymás közötti) kapcsolódások kiépítését is. Ami pedig oldja a Központi rendszer centralizáltságát.

5. Közhasznú, jogdíj- és korlátozásmentes konnektorok, avagy a havi 1000 forintos spórolás titka

A konnektorok szabványainak használatáért senki sem kérhet pénzt. A konnektorok tehát nem csak nyilvánosan megismerhetők, hanem jogdíjaktól és egyéb korlátozásoktól mentesen használhatók is.

Így használatukkal az informatikai és kommunikációs rendszerek nem csak technológiailag, hanem pénzügyi szempontból is akadálytalanul működhetnek együtt.

Miért jó ez?

Közismerten jó pénzkereseti lehetőség, ha valaki/k meghatároz/nak egy szabványt, és aztán annak használatát feltételekhez köti/k.

Ezt a lehetőséget elvileg az a cég is kihasználhatná, amelyet a mindenkori kormány jelöl ki a Központi rendszer üzemeltetésére: rávehetné az államot, hogy a konnektorok használatáért kérjen pénzt.

Mivel a közműszolgáltatóknak 2010 január 1-től kötelező csatlakozniuk a Központi rendszerre, ez azt jelenthette volna, hogy a Központi rendszert üzemeltető, a mindenkori kormány által kijelölt cég beszedhetett volna akár pár milliárt forintot is csatlakozás címén a közműszolgáltatóktól. A közműszolgáltatók pedig a víz, csatorna, gáz, áram és távhőszámláidon keresztül tőled.

Mindezt persze a fogyasztásodon és az adóidon felül.

E lehetőséget, köszönhetően több mint 100 ember kitartó erőfeszítéseinek, a törvény a továbbiakban kizárja.

6. A konnektorok ingyenesek

A törvény explicite kimondja, hogy a konnektorok (azaz a Hivatali és az Ügyfélkapu Központi rendszeri illesztőfelületei) használatáért nem lehet pénz kérni.

Miért jó ez?

Mert egyértelműsít.

7. Versenysemleges, és így valódi interoperabilitást lehetővé tevő konnektorok

A konnektorok használhatósága teljesen független attól, hogy az egymáshoz csatlakozó szervezetek és egyének

nyilvánosan megismerhető és felhasználható, “nyílt forráskódos”, vagy

magántulajdonban maradó, “zárt forráskódos”

szoftvert használnak saját informatikai rendszerükben.

Amennyiben ezeket a konnektorokat használják, a csatlakozó szervezetek és egyének információs rendszerei nem csak a Központi rendszerrel, hanem – függetlenül az általuk használt operációs rendszerektől – egymással is képesek lesznek az együttműködésre, azaz interoperábilisak lesznek.

Ez segíti a valódi verseny kialakulását a nyilvános forráskódos, és a titkolt forráskódos szoftverek között.

8. A nyílt szabványos „konnektor“ bekerült a magyar jogrendbe

A fenti tulajdonságokkal rendelkező közhasznú “konnektor”, azaz a nyílt szabványos csatlakozási interfész (“Közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu” néven, de azonos tartalommal) bekerült a magyar jogrendbe.

Miért jó ez?

Mert hivatkozható máskor és máshol (pl. más jogszabályokban) is.

9. Már így is használható, pl. az állampolgárok adatvédelmének / privacy-jénak növelésére

A Központi rendszer használatához nem feltétlenül a Központi rendszer felületét kell használnunk: amennyiben (a minden szereplőre érvényes) adatvédelmi követelményeknek eleget tesz, bárki készíthet felhasználóbarát alkalmazásokat, amelyek az állampolgárok és a központi rendszer közötti információáramlást segítik.

Miért jó ez?

Például olyan alkalmazások készíthetők, amelyek segítségével az állampolgár ingyen és felhasználóbarát módon megismerheti, hogy a hivatalok, de nem csak a hivatalok, hanem a közműszolgáltatók, és egyáltalán: a Központi rendszer és minden felhasználója milyen adatokat tart róla nyilván, és milyen iratokat őriz vele kapcsolatban.

10. További együttműködések alapja lehet

Nyílt Szabvány Szövetség célja olyan, monopóliummentes piacok terjedésének elősegítése, amelyeken alkalmas nyílt szabványok generálta, egymással helyettesíthető és együttműködő (interoperábilis) termékek, következésképp tágas versenypiacok jönnek létre.

Ennek érdekében együttműködik a mindenkori kormánnyal, amennyiben céljaik egybeesnek.

A közeljövőben:

Átláthatóbbá kívánjuk tenni az állampolgárhoz 93 csatornán keresztül eljutó támogatások folyamatát mind az adófizetők, mind a támogatottak, mind pedig a kormány számára. Ez irányba tett első lépésünk a fenti nyílt szabványos törvénymódosítás volt. A helyes irány tartása érdekében közös munkát kezdeményezünk a helyi állam, a közműszolgáltatók, a fogyasztóvédők, és a kormány képviselőivel.

Célunk, hogy 2011-ben, a magyar állam uniós elnökségének az ideje alatt, ellentétben az Uniós tendenciákkal, az általunk támogatott megközelítés, a nyílt szabványokon alapuló együttműködés (“interoperabilitás”) váljon Uniós normává. Ennek érdekében ugyancsak közös, nyilvános munkát kezdeményezünk, lehetőség szerint az összes érintett és érdeklődő civil és politikai szervezet bevonásával az Európai Unióban.

“Our greatest weakness lies in giving up. The most certain way to succeed is by trying just one more time.” Edison

Időrendben a törvénymódosításról.

2007 április 11-én indítottunk egy nyilvános listát a google groups-on, OpenReform címen az alábbi célmeghatározással: “Magyarországon átalakítani a politika és a politikai diskurzus impotens módon konfrontatív terét olyanná, ahol hitelesen bárki által használható, open source, open standard szerkezetben kidolgozott reformalternatívák versenyeznek egymással.” 35 tag segítette a munkánkat.

A fenti célmeghatározáshoz kapcsolódóan kidolgoztuk egy törvényjavaslat szakmai koncepcióját (máig hozzáférhető a neten).

Ez nem volt egyszerű: a ma látható változat a dokumentumnak a több mint négyezredik(!) verziója. Ennyi kisebb-nagyobb változtatást végeztünk a koncepción, mielőtt továbbléptünk volna.

A kialakult szakmai koncepciót az Igazságügyi Minisztérium szakértői (ugyancsak “társadalmi munkában”) jogszabályi normaszöveggé alakítottak.

Elsősorban Braun Péter és a jogi szakértők hatására a normaszöveg már a nyílt szabványok bevezetésére korlátozódott, annak érdekében, hogy a nyílt és a zárt forráskódok együttműködését megalapozzuk, és a lejtős csatamezőt legalább ebből a szempontból kiegyenlítsük.

Ezek után megkerestük azokat a cégeket, amelyek globálisan a nyílt szabványok elterjedésében voltak érdekeltek, hogy a továbbiakban együtt küzdjünk a közös célok érdekében. Itt lépett be a folyamatba 2007 nyarán Paál Péter az IBM és Szittya Tamás, a Novell vezetője, Basa Richárd a Novell igazgatója és Kéménczy Kálmán a Novell vezető konzultánsa, akik azóta is aktív támogatói a folyamatnak.

Először megpróbáltunk bejutni az akkori miniszterelnökhöz, cégestül. Én a nyílt szabványos reformfolyamatot lakmuszpapírként kezeltem: vajon tényleg szeretne-e értelmes reformokba kezdeni az akkori kormány, amelyek illeszkednek az általam is kívánatosnak tartott irányhoz, vagy csak kommunikálnak? Hát, sajnos megbuktak a teszten: még csak beszélnünk sem sikerült a miniszterelnökkel. Így év végével le is léptem a környékről.

2008 elején kezdtük szervezni a Nyílt Szabvány Szövetséget: a bejegyzéssel együtt rá is ment az év. Tagjai itt láthatók, tisztviselői itt, köztük IT körökben ismert Maróy Ákos, a Newtech Bp meetup és a Kalózpárt alapítója, Stefan Marsiske, a H.A.C.K. alapítója, és Radnai Marci, a Ramasoft elnök-vezérigazgatója.

Elnökünk Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója.

Támogatóink a nyílt szabványos meetup-csoport 38 tagja.

Az érdemi tevékenységünket 2009-ben kezdtük. Több projektünk közül most azt a projektünket emelem ki, amely végül a törvénymódosításhoz vezetett. Szerettük volna elérni, hogy Klézliné Imre Borbála, aki a Kekkh E-közszolgáltatásokért felelős, hihetetlenül koncepciózus, energikus, okos, jószándékú és kedves elnökhelyettese, sikereket érjen el abban a projektjében, hogy költözés esetén ne kelljen minden egyes közműhöz (víz, csatorna, gáz, villany, távfűtés) külön-külön bejelentkeznünk: elég legyen egyetlen helyen leadnunk az adatainkat, és utána minden nyílt szabványos formában automatikusan kerüljön átírásra.

Ez a projekt túl nagy falatnak bizonyult, elsősorban adatvédelmi okok miatt, ezért közösen a közműszolgáltatókkal egy kisebb, de kapcsolódó projektet választottunk a nyílt szabvány alapú együttműködésre, ahol az adatvédelem szempontjai könnyebben érvényesíthetőnek tűntek: a védett fogyasztók ügyét. 2009 június 30-án 5 szervezettel együtt levelet írtunk a mostani (MSZP-s) miniszterelnöknek és a Költségvetési Bizottság (Fideszes) elnökének, a védett fogyasztók nyilvántartásának az ésszerűsítése érdekében.

A kezdeményezés érdekessége, hogy a 6 aláíró szervezet között találjuk mind a fogyasztók, mind a közmű-szolgáltatók, mind pedig a helyi állam képviselőit – azaz a levél igazán széles társadalmi konszenzuson alapul.

A közös kezdeményezés nyilvánosan több helyen jelent meg, a legrészletesebb cikk (benne rövid interjúk a szervezetek vezetőivel) itt található.

Az elmúlt fél évben az együttműködés folytatódott. A közös munka során arra jutottunk, hogy a védett fogyasztókat (+ általában a fogyasztóat), és az állampolgárokhoz 93(!) csatornán eljutó támogatások átláthatóságát mind a támogatottak, mind a támogatók, mind pedig az adófizetők számára rövid távon akkor szolgáljuk legjobban, ha az E-közszolgáltatási törvényt javasoljuk nyílt szabványosítani.

Miért? Mert ha az állampolgárok nyílt szabványos, géppel feldolgozható formában jutnak az adataikhoz, akkor szabadon rendelkezhetnek fölöttük, pl. azzal az információval is, hogy védett fogyasztók-e vagy sem.

És ha a közműszolgáltatók nyílt szabványos formában csatlakozhatnak az állami központi rendszerhez, amelyhez törvény szerint 2010-től kötelességük csatlakozni, akkor senki sem kérhet el csupán a csatlakozásért akár több milliárd forintot tőlük (amit természetesen a fogyasztókra hárítanának).

Innentől kezdve a folyamat két természetesen két szálon futott.

A Fidesznél Dán Karcsin, Fericsán Anitán keresztül a segítőkész Fónagy Jánosig: a Fidesz frakcióvezetése támogatta a javaslatunkat, végül azonban adminisztratív okokból nem sikerült módosítót vagy közös módosítót beadni. Továbbá Wenczel Richárdon keresztül Nyitrai Zsoltig, aki pozitívan viszonyult a kezdeményezéshez, de már csak túl későn sikerült összefutnunk.

A MSZP-n belül Mesterházy Attila támogatta a javaslatot, Bajnai Gordon nem ellenezte, és Márfai Péter adta be hivatalosan.

A beadás küszöbén a komány részéről Szittner Károly szakszerű, élesszemű, a rendszer integritása fölött éberen őrködő, ugyanakkor a kölcsönösen elfogadható, közérdekű megoldásokat aktívan kereső segítsége tette kormányzati szempontból kifogástalanná a javaslatunkat.

A folyamatot áttekintve: a kezdetektől, a három év folyamán több mint 100 ember járult hozzá erőfeszítéseinkhez valamilyen formában.

Közülük többen lettek, többen lettünk barátok.

Ha másért nem, az országmegváltás már csak ezért is megéri:)

Köszönjük. Mindannyiuknak. Egymásnak.

Folyt. köv.

A parlament tegnap este 7 óra 13-kor 197 igen, 1 nem, 146 tartózkodás arányban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az általunk javasolt nyílt szabványos törvénymódosítást tartalmazta.

Bár ez még nem a Kánaán:), azért vegyük észre, hogy győztünk: a továbbiakban az állami hivatalok, a közműszolgáltatók és az állampolgárok e-kapcsolatairól törvény mondja ki, hogy nyílt szabványosnak kell lenniük:)))

Szervezeten kívül három éve (2007 elejétől), a Szövetségen belül az alapítási folyamat elkezdésétől számítva 2 éve, befejezésétől számítva 1 éve ezért küzdünk.

Ez természetesen csak az első lépés: rengeteg munka van még hátra. De azért merjünk örülni:)))

Egyeztetve a kormány képviselőjével, eredeti javaslatunkat radikalizálva(!), ezt a szöveget adtuk be (változtatások kiemelve):

“A 2009. évi LX. törvény az Elektronikus közszolgáltatásról (a továbbiakban: Ekszt.) 2. § e) pontja helyébe a következő lép, és a 2. § a következő o) ponttal egészül ki:

2. § e) hivatali kapu: központi rendszer azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz, és megfelel a közhasznúság követelményeinek;

2. § o) közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu: informatikai és kommunikációs rendszer olyan pontja, amelyen keresztül a csatlakozásra kötelezett vagy jogosult hozzáfér a rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz olyan és kizárólag olyan követelményrendszer teljesítése esetén,

oa) amely bárki számára a terjesztés költségeinél nem magasabb ellenérték fejében vagy ingyenesen, regisztráció vagy más feltétel nélkül hozzáférhető, bárki által ingyenesen, feltétel nélkül használható,

ob) amelynek való megfelelés megvalósítását más jogalany joga, továbbá más – a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu követelményeinek meg nem felelő – szabvány, technikai vagy más követelmény nem korlátozza, és

oc) amelynek megfelelő termékek, szolgáltatások vagy rendszerek informatikai és kommunikációs együttműködési képességének biztosításához szükséges információk megszerzését és használatát más jogalany joga nem korlátozza.

Az Ekszt. 11. § (1) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:

[A központi rendszer ingyenes szolgáltatásként (a továbbiakban: alapszolgáltatás) biztosítja:]

11. § (1) e) az ügyfélkapu központi rendszeri illesztőfelületének igénybe vételét;

f) a hivatali kapu központi rendszeri illesztőfelületének igénybe vételét.

Az Ekszt. 16. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

(11) Az ügyfélkapunak meg kell felelnie a közhasznúság követelményeinek.

Az Ekszt. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

19. § (4) Az elektronikus közszolgáltatás nyújtója, valamint a központi rendszer üzemeltetője köteles biztosítani, hogy az érintettek személyes, valamint az elektronikus tárhelyen elhelyezett adataik sorsát a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül nyomon tudják követni.

Az Ekszt. 24. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő két bekezdés lép:

24. § (1) Az elektronikus közszolgáltatás igénybevevője jogosult arra, hogy a közigazgatási hatóságok által elektronikusan vezetett nyilvántartás rá vonatkozó adataihoz, valamint az ügyei elektronikus intézése során elektronikus formában keletkezett iratokhoz, nyilvántartási (iktatási) adatokhoz a központi rendszer útján a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül hozzáférjen, és azokat kérelmére számára elektronikusan megküldjék. Az egyéb elektronikus közszolgáltatást nyújtók kötelesek e szolgáltatást a központi rendszer útján közhasznú kapun keresztül is nyújtani.

(2) A természetes személy a rá vonatkozó adatokhoz ingyenesen, a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül férhet hozzá, más adatszolgáltatás jogszabályban meghatározott díj fizetéséhez köthető.

Ehhez a kormány – egyeztetés nélkül – még a következő (szempontunkból azonban nem lényeges:) kiegészítést tette hozzá:

Az Ekszt. 31. &-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a közigazgatási informatikáért felelős miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – az egyes elektronikus közszolgáltatásokért valamin a regisztráció díjköteles eljárási cselekményeiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat rendeletben állapítsa meg.”

Miért radikálisabb az elfogadott változat a korábban javasolthoz képest?

Mert nem nem alternatív nyílt szabványos kapukat nyit a központi rendszeren, hanem kimondja, hogy a hivatali kapunak és az ügyfélkapunak kötelező “közhasznúnak” (= nyílt szabványosnak) lennie. Itt pedig nincs pálya a manőverezéshez: a “közhasznúság követelményeinek megfelelő” kifejezésnek a törvényi definíciója az és csak az, amit mi a nyílt szabvány definíciójaként fejlesztettünk ki még 2007-ben. Ez ellen lehet érvelni, de csak a jogrendszeren kívül. (A “nyílt szabvány” kifejezést állítólag azért nem tudtuk behozni, hogy ne kelljen változtatni a szabványtörvényt.)

Várható [update: a linkek alatt olvasható] egy olyan bejegyzés, amely a döntés hátterét (történetét) írja le, és egy olyan, amely a laikusoknak elmagyarázza a törvénymódosítás jelentőségét.

Paris, December 10th 2009 – A worldwide coalition of Non-Governmental Organizations, consumers unions and online service providers associations publish an open letter to the European institutions regarding the Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) currently under negotiation. They call on the European Parliament and the EU negotiators to oppose any provision into the multilateral agreement that would undermine the fundamental rights and freedoms of citizens in Europe and across the world.

By December 17th, 2009, European negotiators will submit their position regarding the proposal put forward by the U.S Trade Representative for the Internet chapter of the ACTA. It is now time for the European Union to firmly oppose the dangerous measures secretly being negotiated. They cover not only “three strikes” schemes, but also include Internet service providers liability that would result in Internet filtering, and dispositions undermining interoperability and usability of digitial music and films.

The first signatories of the open letter include: Consumers International (world federation of 220 consumer groups in 115 countries), EDRi (27 European civil rights and privacy NGOs), the Free Software Foundation (FSF), the Electronic Frontier Foundation (EFF), ASIC (French trade association for web2.0 companies), and civil liberties organizations from all around Europe (9 Member States so far…). The letter is open for signature by other organizations.

ACTA: A Global Threat to Freedoms

open letter

The Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) is a broad intergovernmental agreement under negotiation ranging from the key social issue of access to medicine[1] to criminal Internet regulation. We fear it could seriously hinder European innovation in the digital single market while undermining fundamental rights and democracy at large.

The negotiation process itself raises important questions of transparency and due democratic process, given that the content of the draft agreement has been kept secret for more than 18 months, although some details about the proposals recently leaked to the public. More worrying still, while the European Parliament has been denied access to the documents, US industry has been granted access to them, albeit only after signing non-disclosure agreements.

A recent analysis by the European Commission of the ACTA Internet chapter[2] proves that the topics under discussion go far beyond the current body of EU law. Most importantly, the Commission’s analysis confirms that the current draft of ACTA would profoundly restrict the fundamental rights and freedoms of European citizens, most notably the freedom of expression and communication privacy. These are very much at risk, since the current draft pushes for the implementation of three-strikes schemes and content filtering policies by seeking to impose civil and criminal liability on technical intermediaries such as internet service providers. The text would also radically erode the exercise of interoperability that is essential for both consumer rights and competitiveness.

Consequently, we urge the Parliament to call on European negotiators to establish transparency in the negotiation process and publish the draft agreement, and not to accept any proposal which would undermine citizens’ rights and freedoms. Furthermore, we urge the Parliament to make an unequivocal statement to the Commission and Council that any agreement which does not respect these core principles would force the Parliament to reject the entire text.

[1] See: http://www.oxfam.org/en/pressroom/pressrelease/2009-07-15/criminalize-generic-medicines-hurt-poor-countries

[2] See: http://sharemydoc.org/files/philip/ec_analysis_of_acta_internet_chapter.pdf

The first signatories of this letter are (in alphabetical order):

AK DATEN E.V. – Germany
AK DATEN is a NGO focussed on civil rights, especially on informational self-determination, privacy and freedom of information. We’re co-founder of the “Friedrich Schüler Library and Archive for the european civil rights movement”.

April – France
April is the main French advocacy association devoted to promote and protect Free/Libre Software

ASIC – France
L’Association des Services Internet Communautaires is a trade association for web2.0 companies in France

Asociación de Internautas – Spain
Association working for the rights of electronic communications users.

Bits of Freedom – The Netherlands
Bits of Freedom defends digital civil rights, such as privacy on the Internet and online freedom of speech.

Chaos Computer Club (CCC) – Germany
Europe’s largest hacker group, founded in 1981.

Constant vzw – Belgium
Association for arts and media

Consumers International – International
Consumers International (CI) is the only independent global campaigning voice for consumers. With over 220 member organisations in 115 countries, we are building a powerful international consumer movement to help protect and empower consumers everywhere.

dyne.org – Intenational
Since 2000 dyne hosts an atelier for digital artisans. We design software and ideas for the arts, sharing a grassroot access to technology, education and freedom.

EDRi – Europe
European Digital Rights defends civil rights in the information society

Electronic Frontier Finland – Finland
Electronic Frontier Finland has been set up to defend the citizens’ electronic rights.

Electronic Frontier Foundation – International
EFF is the leading civil liberties group defending your rights in the digital world.

Exgae – Spain
La primera asesoría legal especializada en librar a los ciudadanos de los abusos de las entidades de gestión y de la industría cultural. 24 identidades, entre asociaciones y ciudadanos, están detrás de esta iniciativa que comienza respaldada por casi 8000 personas.

Framasoft – France
Endorsed by a network of cooperative websites, Framasoft’s goal is the dissemination and the promotion of the Free culture in general and of Free softwares specifically. Framasoft is an open door for the larger audience toward an assisted discovery of the “Free software world” : Free software and it’s frame of mind, the Free culture and also digital liberties.

Free Knowledge Institute – Europe
The Free Knowledge Institute (FKI) is a non-profit organisation that fosters the free exchange of knowledge in all areas of society.

Free Software Foundation – International
The Free Software Foundation (FSF) is a donor supported charity founded in 1985 and based in Boston, MA, USA. The FSF has a worldwide mission to promote computer user freedom and to defend the rights of all free software users.

French Data Network – France
FDN is the oldest Internet access provider in France. It is a non-profit, volunteer-based organization.

Gleducar – Argentina
NGO that promotes freedom in education and access to knowledge supporting Free Technologies and distributed networks

Hacktivistas – Spain
An open technology enthusiasts collective focusing on free culture, free society and privacy.

International Association of IT Lawyers – Denmark
IAITL is an international association constituted primarily of lawyers and legal practitioners who have an interest in Information Technology law. It seeks to promote study and research in Computer Law through international conferences, networking, publication of member’s research works, job announcements and the provision of Internet resources.

Knowledge Ecology International – International
Attending and mending the knowledge ecosystem

La Quadrature du Net – France
La Quadrature du Net is a citizen group informing about legislative projects menacing civil liberties as well as economic and social development in the digital age.

netzpolitik.org – Germany
netzpolitik.org is a blog and campaigning-plaatform for digital rights.

Open Rights Group – United Kingdom
The Open Rights Group exists to preserve and promote UK and EU citizens rights in the digital age.

Open Standards Alliance – Hungary
The Open Standards Alliance is a broad coalition of industry, public service, government, research organizations and private individuals focused on establishing fair and open markets predominantly in the Hungarian governmental and public service sectors.

Opendata Network – Germany
German based NGO to promote open access, open data, open government, transparency and participation.

OW2 Consortium – International
OW2 is an independent industry consortium dedicated to developing open source code infrastructure (middleware and generic applications) and to fostering a vibrant community and business ecosystem. OW2 federates more than one hundred organizations and 6000 IT Professionals in Europe, Asia and the Americas.

Scambio Etico – Italy
A grassroots movement to defend citizens’ rights on the Internet, promote access to knowledge and preserve Net Neutrality.

The Julia Group (Juliagruppen) – Sweden
The Julia group is a non profit organisation working for a free and open internet.

The WeReBuild clusters – Europe
We Rebuild is a decentralized cluster of net activists who have joined forces to collaborate on issues concerning access to a free Internet without intrusive surveillance.

U.S. PIRG – USA
U.S. PIRG, the federation of state Public Interest Research Groups (PIRGs), stands up to powerful special interests on behalf of the American public, working to win concrete results for our health and our well-being. With a strong network of researchers, advocates, organizers and students in state capitols across the country, we take on the special interests on issues, such as product safety,political corruption, prescription drugs and voting rights,where these interests stand in the way of reform and progress.

Cf.: http://www.laquadrature.net/en/acta-a-global-threat-to-freedoms-open-letter